Hegyvidéki éghajlat övezetei

…Tétel Ismertesd a hegyvidéki éghajlat övezeteit!

A hegységekben az övezetek a hőmérséklet és a csapadék szerint alakulnak ki. Felfelé haladva a csapadék átlagosan fél fokkal csökken, a csapadék mennyisége pedig nő. Ezzel párhuzamosan változik a talaj és a növényzet is. Teljes övezetesség csak az Egyenlítő környéki területek 5000 m-nél magasabb hegyvidékein alakulhatott ki (pl. Afrikában a Kilimandzsárón, vagy Dél-Amerikában az Andok egyes részein). Minél inkább közeledünk a sarkok felé annál inkább csak az övezetek felső tagjai jelennek meg, az alsók hiányozni fognak. Az Egyenlítő környéki alacsonyabb hegységeknél viszont a felső zónák hiányoznak, mivel nem érik el azt az alacsony hőmérsékleti övezetet, ahol havasi gyepek, sziklahavasok, vagy örök hó alakulhatna ki.

Teljes övezetesség az Egyenlítőnél (alulról felfelé):

a) örökzöld trópusi esőerdő

b) örökzöld hegyvidéki erdő

c) vegyes erdő

d) tűlevelű erdő

e) törpefenyvesek

f) havasi rétek

g) kopár sziklák, sziklahavasok

h) örök hó

A zónák között három határterületet lehet elkülöníteni:

Erdőhatár: a zárt erdők felső határa

Fahatár: a szórványosan álló fák határa

Hóhatár: Az örök hó határa. Efelett növényzet és talaj kialakulására nincs mód.