Földrajz Tételek!!

Az Európai Unió kialakulása és működése

2008-01-13T01:31:00.001-08:00

…tétel Az Európai Unió kialakulása és működése

1) Kialakulás oka:

Fő oka az volt, hogy egy hirdetésre kattintással támogassák ezen oldal szerzőjét!

a) a termelési költségek csökkentése a sorozatnagyság növelésével érhető el. A nagy sorozatú terméket csak nagy piacon lehet elhelyezni, az Unió létrejötte előtt ez nem állt rendelkezésre.

b) egyes termékeknél megemelkedtek a kutatási költségek (gyógyszer, elektronika stb.) Az ehhez szükséges tőkét csak nagyvállalatok képesek előteremteni, kis országokban ilyenek nem jöhettek létre.

2) Kialakulása:

Az Unió elődje 1957-ben jött létre Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) néven. Tagjai: NSZK, Franciaország, Olaszország és a három Benelux állam. A kitűzött cél az áruk, a munkaerő, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása volt. Ezt 1993-ra sikerült elérni. Közben fokozatosan bővült az Unió és ma már Nyugat, Dél és Észak-Európa országainak jó része csatlakozott. Kivétel ez alól Izland, Norvégia és Svájc, valamint a Balkán Görögországtól északra fekvő része. Jelenleg az előre kitűzött célok után a pénzügyi és a politikai egységesülés van napirenden. Előbbi az egységes pénz, utóbbi az egységes külpolitika elérését jelenti.

3) Az integráció fontosabb lépései:

a) Az egymással szembeni kereskedelemben megszüntették a vámokat, miközben a többi országból érkező árukra kivetett vámokat egységesítették. Ez természetesen a külső államok érdekeit sérti, hiszen így termékeik drágábban kerülhetnek az Unió piacára. A vámokat persze ki lehet kerülni, ha a külföldi cég az Unión belül hoz létre leányvállalatot.

b) A tőke és szolgáltatások szabad áramlása lehetővé tette olyan bankok, biztosítók stb. létrejöttét, amelyek az egész Unió területén működnek, ennek eredményeként jóval nagyobbak, mint elődjeik voltak.

c) A munkaerő szabad mozgásának hatására az Unió legfejlettebb országaiban vendégmunkások jelentek meg. Legmozgékonyabbnak az olaszok a spanyolok és a portugálok bizonyultak. Mégis az Unióban lévő vendégmunkások zömét ma is a kívülről érkezettek (törökök, délszlávok) alkotják.

d) A tagállamok támogatják a mezőgazdaságot és az élelmiszer-kivitelt. Ennek oka, hogy a fejlett mezőgazdasági módszerek miatt az Unió többet termel, mint amennyit a belső piacon el lehet helyezni. A földterületek elaprózottsága és a magas bérek miatt a mezőgazdaság drágán termel, ezen az áron nem lehetne eladni a termékeket kívülre. Az utóbbi időben változik a támogatás. Egyre inkább nem a termelést támogatják, helyette a túlkínálatot csökkentik. (pl. fizetnek a parlagon maradt területért, kivágott szőlőültetvényért) Védik a mezőgazdaságot a magas külső vámokkal is, ami megnehezíti a külső országokból történő élelmiszerek beáramlását.

e) A hátrányos helyzetű régiók támogatása: azokat a régiókat, ahol az egy főre jutó GDP alacsonyabb, mint az Uniós átlag 75 %-a, támogatják abból a központi pénzalapból, amit a tagállamok adnak össze. Erre a pénzre pályázni lehet, nem automatikus a folyósítása. Ezzel próbálják elérni az elmaradott területek gyorsabb fejlődését. Ennek a rendszernek a fejletlenebb országok a haszonélvezői, míg a fejlettebbek ezzel rosszabbul járnak

Jellemezd India sajátos problémáit!

2008-01-13T01:30:00.005-08:00

IV.B. Tétel Jellemezd India sajátos problémáit!

Természeti adottságok: India a Hindusztáni félszigeten fekszik. Északról a Himalája zárja le. A Himalája előterében a Hindusztáni-alföldet az Indus-alföldjétől egy alacsony gerinc választja el, a két terület adottságai mégis gyökeresen eltérnek. A Hindusztáni-alföld trópusi monszun éghajlatú, emiatt gyakoriak az áradások, addig az Indus-alföldje félsivatagi, sivatagi éghajlatú. A félsziget déli részét a Dekkán-fennsík foglalja el, melynek csapadéka kevesebb talaja gyengébb, mint a Hindusztáni-alföldé. Jó minőségű feketeföld csak a Dekkán északi részét foglalja el, ahol az ősföldet bazalttakaró borítja.

Gazdaság:

Mezőgazdaság: India agrárország. A lakosság több, mint 60%-át a mezőgazdaság foglalkoztatja. A mezőgazdaság színvonala alacsony, kis parcellákon, elmaradott eszközökkel, főleg saját ellátásra termelnek. Rossz években előfordul az éhínség és az éhhalál is. A Hindusztáni-alföld csapadékos területén a fő élelemnövény a rizs. Emellett jelentős a cukornád és a juta termesztése is. A Himalája lejtőin a tea, a Dekkán Ény-i részén a gyapottermesztés jelentős. A Dekkán szárazabb területein a búza és a földimogyoró a fő növény. Az állattenyésztés alárendelt szerepű. Ennek részben vallási okai vannak (szarvasmarha levágásának tilalma, pedig a Föld legnagyobb állományával rendelkeznek), részben helyhiány az oka, hiszen minden talpalatnyi helyet megművelnek, takarmánytermesztésre már nincs terület.

Ipar: Főleg a hazai ellátást szolgálja. Alapját a mezőgazdasági termékeket feldolgozó textilipar jelenti, melyhez a nagy tömegű, olcsó női munkaerő is rendelkezésre áll. A textilipar vezető ága a juta (zsákvásznat gyártanak belőle) és pamutipar (gyapotot dolgoz fel). Központjai Bombay és Calcutta, melyek India legnagyobb kikötői is egyben.

Az utóbbi időben indult fejlődésnek India nehézipara, jórészt állami támogatással. A vaskohászat a Dekkán északkeleti részére települt Jamshedpur központtal, mert itt jelentős feketeszén, vasérc és mangántelepek vannak. A vaskohászatra alapozva fejlődött változó minőséggel a gépipar a vegyipar is (pl. Tata- autó és teherautógyár, Aiwa-szórakoztató elektronika). Fővárosa Új-Delhi.

A fejlődést hátráltató tényezők:

1) Vallási ellentétek, főleg a többségi hindu és a kisebbségben lévő mohamedán lakosság között.

2) Kasztok. Bár törvényileg tiltott a kasztok szerinti megkülönböztetés, de a gyakorlatban a mai napig alkalmazzák. Városokban felbomlóban van. Az, hogy ki melyik kasztba tartozik, örökletes, vagyis nem lehet egyikből a másikba átkerülni. Sok megkötést jelent pl. munkavállalásnál (vannak foglalkozások, melyek bizonyos kasztokhoz kötődnek), házasságkötéseknél (azonos kasztbeliek házasodhatnak)stb.

3) Feszültségek a szomszédos országokal. Ez részben Kínát jelenti, de főleg Pakisztánt. Gyakoriak a határmenti összecsapások. India jelenleg már atomhatalom, és ez főleg azért veszélyes, mert Pakisztán is rendelkezik atomfegyverrel.

4) Gyors népszaporulat. India lakossága mára átlépte az 1 milliárdos határt (rövidesen a világ legnépesebb országa lesz, megelőzve Kínát). Ezzel sem az ipari fejlődés, sem a mezőgazdasági termelés nem tud lépést tartani, ezért az átlagemberek egyre szegényebbek lesznek, és nő az éhínség veszélye is.

5) Az ország kettészakadása iparilag, társadalmilag, gazdasági helyzet alapján. Miközben az ország interkontinentális rakéták építésére is képes, közben az emberek zöme sarlóval arat. Miközben a falvakban iszonyatos a nyomor, a nagyvárosokban fényűző gazdagság is előfordul (persze a városok peremén itt is nyomortanyák vannak).

Hegységképződés módjai

2008-01-13T01:30:00.003-08:00

…….. Tétel Hegységképződés módjai

Hegységrendszer: az egy hegységképződési időszak során keletkezett hegységek együttese. Egy-egy hegységképződési időszak több millió éves folyamat.

Hegységképződési folyamat: A hegységek keletkezése két lépcsőben zajlik, egyik lépcső a tektogenezis, másik az orogenezis.

a) Tektogenezis: A hegységek anyaga a tengerek mélyén ún. geoszinklinálisok mélyén halmozódik fel üledékek formájában. A geoszinklinális tulajdonképpen egy óriási teknő, vagyis üledékgyűjtő medence. A felhalmozódott anyag meggyűrődését, takaróredők kialakulását nevezzük tektogenezisnek. Ezzel még magasabb hegység nem jött létre, csak gyorsan pusztuló kisebb kiemelkedés.

b) Orogenezis: Szó szerinti fordításban ez a tulajdonképpeni hegységképződés. A tektogenezis folytán, megbomlik a lemezszegély egyensúlya, nagy vastagságban préselődik üledék a kontinentális lemez szegélye alá is. Olyan állapot ez, mint amikor egy gumimatracot víz alá nyomunk. Az egyensúly csak akkor áll helyre, ha a kontinens pereme megemelkedik és stabil állapotba kerül. A gumimatrac elengedése után ez a folyamat csak néhány pillanat, hegységek esetében a nagyobb tömeg és sűrűség miatt évmilliókig tarthat. Az orogenezis tehát tulajdonképpen a hegységek keletkezésének kiemelkedési szakasza.

A) Lemezmozgások során létrejött hegységek:

A lemezmozgások során a lemezek határain az óceáni árkokban felhalmozódó üledék adja a hegységképződés alapanyagát Ezt az üledéket gyűrik fel az ütköző lemezszegélyek. Az ütközésnek 3 lehetséges verziója van: - óceáni és óceáni lemez között

- óceáni és kontinentális lemez között

- két kontinentális lemez között

Az ütközések hatására mindig fiatal lánchegységek alakulnak ki, az más kérdés, hogy a régebbi hegységképződési időszakban kialakult lánchegységek mára lepusztultak, összetöredeztek, és mára átalakultak régi röghegységekké.

a) két óceáni lemez ütközése: Az egyik lemez a másik alá bukik, anyaga beolvad majd felszínre tör. Vulkáni szigetívek jönnek létre, robbanásos, vízgőzben, gázokban gazdag vulkáni működéssel. Az üledékeknek alárendelt szerepük van.

Pl. Japán

b) Óceáni és kontinentális lemez ütközése: Az óceáni lemez nagyobb sűrűségű és vékonyabb, mint a kontinentális, ezért alábukik. Valamivel nagyobb a gyűrt üledékek szerepe, amit az óceáni lemez szállít, de itt is uralkodóak a savanyú vulkáni kőzetek. Pl. Pacifikus-hegységrendszer a Csendes-óceán peremvidékén- ennek egy része az Andok

c) Kontinentális lemezek ütközése: Itt is óceáni lemez semmisül meg a két kontinentális lemez között. Anyaga felszínre préselődik, és nagy távolságra elvonszolódik. Ez a gyűrt üledékes kőzettömeg alkotja a takaróredőket. A hegységek felépítésében ezek a takaróredők játsszák a fő szerepet, mellette a vulkanizmus alárendelt folyamat. Pl.: Európa és Ázsia ütközésével alakult ki az Ural, Ázsia és India ütközésével a Himalája.

B) Töréses szerkezetek: Ha a kőzetanyag nem képlékeny, mint a mélytengeri üledékek esetében, hanem merev, akkor a lemezekben keletkező húzó- és nyomóerők hatására a kőzettest eltörik. A törésvonalak által közrezárt rögök emelkedni ill. süllyedni kezdenek attól függően, hogy hol érik el egyensúlyi helyzetüket. Ezt a mozgási folyamatot nevezzük vetődésnek. Vetődéssel röghegységek alakulnak ki. Ezek részei: Sasbérc, árok, medence, lépcsős vidék.

C) Vulkanikus hegységek: Ezt a másik tételből lehet átemelni. A gyűrt hegységeknél be lehet csempészni a lemezszegélyekhez kötődő vulkánok jellegzetességeit, ill. még a gomolyáramos valamint a törések melletti feltöréssel kialakuló vulkántípusokat.

Mi jellemzi Kína gazdasági életét?

2008-01-13T01:30:00.001-08:00

V.B. Mi jellemzi Kína gazdasági életét?

Természeti adottságok:

Kínának két fő része osztható:

Nyugat-Kína: A Himalája és a Kunlun láncai közé zárt Tibeti-fennsík alkotja. Éghajlata hegyvidéki. Magassága miatt művelhető föld alig található itt, ezért a népesség meglehetősen csekély.

Kelet-Kína: Északon még alacsonyabb rögvidékek alkotják, dél felé fokozatosan alacsonyabb lesz. A középső terület a Kínai alföld, melyet vastag lösztakaró borít, és a Sárga-folyó, valamint a Jangce szel keresztbe. Kína déli részét szakadozott hegyvidék zárja, ez a Dél-kínai-hegyvidék. Az éghajlat a szélsőséges kontinentálistól a mérsékelt monszunon át a szubtrópusi monszunig változik.

Mezőgazdaság: A munkaerő több, mint 60%-át foglalkoztatja. Ebből következik, hogy a művelés színvonala alacsony. A művelést főleg kézi és állati erővel végzik. Az öntözés kiterjesztésére helyezték hangsúlyt, mert így lehet a déli országrészben egy év alatt 2 vagy 3 termést betakarítani. Nem is cél a nagyobb gépesítés, mert nem tudnának mit kezdeni a hirtelen megjelenő nagy tömegű munkanélküliséggel, ami ilyen nagy kiterjedésű és népességű országban robbanáshoz is vezethet. Az ország északi részében a fő növény a búza, mellette kölest és kukoricát termesztenek. Dél felé a rizs veszi át az uralmat, kiegészülve szójával és földimogyoróval. A Dél-kínai-hegyvidéken a teatermesztés jelenik meg.

Az állattenyésztés alárendelt szerepű, mert nincs hely a takarmánynövényeknek. Nagyobb állomány csak sertésből és baromfifélékből van, ezek főleg lakossági hulladékokon és mezőgazdasági melléktermékeken élnek.

Ipar: Ásványkincsekben gazdag. Feketeszenet Mandzsúriában bányásznak legnagyobb mennyiségben. Vasércet ugyanitt, valamint a Jangce mellékén találtak. Jelentős emellett az ötvözőanyagok, a színesfémek (Dél-Kínai-hegyvidék) bányászata is. A kőolaj viszont nem elegendő, ma már importra szorul. Mivel az olaj kevés, ezért az energiatermelés főleg szénerőművekre alapul. Az ipar hagyományos ágazata a textilipar. Mivel ez régen elsősorban kivitelre termelt, ezért a kikötőkbe települt (Sanghaj, Tiencsin, Kanton). Az ország belsejének iparosítási igényei miatt mára nagy része a belső területekre települt. A világháború óta a nehézipar fejlődése rendkívül gyors volt. Telephelyei a bányászati körzetekben alakultak ki, Mandzsúriában (Ansan) és a Jangce mellékén (Vuhan).Ezek lettek a vaskohászat és a gépgyártás gócpontjai. Az egyes tartományokat próbálják fogyasztási cikkekből önellátóvá tenni, mert a hatalmas országban a nagyarányú út és vasútfejlesztések ellenére nem könnyű a szállítás megszervezése. A feldolgozóipar központjai Peking és környékén kívül a partvidéken az ún. különleges gazdasági övezetekben alakultak ki (pl. Sanghaj és Kanton). Ezek kis kapitalizmust jelentenek a szocializmuson belül, hiszen a vállalatok jellemzően magánkézben vannak.

Gazdasági fejlődés korlátai: Kína jelenleg rendkívül gyorsan fejlődik. Az éves növekedés 10% körül van. Ezt a növekedést főleg az ipar produkálja, a mezőgazdaság fejlesztése csak a mezőgazdaságból kikerülők iparban történő elhelyezésével lehetséges. A további gyors fejlődésnek több veszélye van:

1) Gyors népességszaporulat: Jelenleg 1 milliárd 250 millió lakosa van. A gyors növekedés adminisztratív intézkedések hatására lelassult ugyan, de még így is jelentős (Városokban egy, falvakban két gyerek engedélyezett, de ott is csak akkor, ha az első lány. Fordított a családtámogatási rendszer, pótlékot a egy gyerekes család kap, a több nem.). Az élelmiszertermelés ezzel nem tud lépést tartani.

2) A fejlődéssel nőnek a vagyoni különbségek, ez társadalmi feszültségekhez vezethet, ami egy ekkora országban nehezen kezelhető.

3) Kína növekedése környezetvédelmi veszélyeket is rejteget, hiszen növekszik az energiafelhasználás, ami szennyezőanyagok kibocsátásával jár.

Ősmasszívumok (ősföldek) és síkságok keletkezése, felépítése és gazdasági hasznuk.

2008-01-13T01:29:00.003-08:00

… Tétel

Ősmasszívumok (ősföldek) és síkságok keletkezése, felépítése és gazdasági hasznuk.

A Föld nagyobb ősföldjei: Balti-pajzs, Kanadai-ősföld, Brazil-hegyvidék, Guyanai-hegyvidék, Nyugat-Ausztrália, Afrika Nagy része, Közép-Szibériai-fennsík, Dél-Kínai-hegyvidék, Dekkán-fennsík, Arab-tábla

I. Ősföldek: A földkéreg legkorábban megszilárdult részei. Eredetileg ezek is gyűrt hegységek voltak, de az eltelt évmilliárdok alatt lepusztultak. A mai kontinensek magjait alkotják, hozzájuk gyűrődtek fel a fiatal lánchegységek illetve ezek lepusztulásával a régi röghegységek egy része is hozzájuk kapcsolódott. Az ősföldeket mélységi magmás kőzetek építik fel, ilyen pl. a gránit és a gabbró. Mivel az ősföld anyaga meglehetősen merev, ezért nem gyűrődik, hanem törik erőhatások következtében. Ennek köszönhetően nem mindenhol alkot síkságokat, előfordul, hogy utólag kiemelkedett, és ma lépcsős szerkezetű hegyvidékeket alkotnak. Előfordult az is, hogy az ősföld megsüllyedt, elöntötte a tenger, és nagy vastagságban üledék rakódott a felszínre. Ennek alapján kétféle ősföldet különböztetünk meg: - fedett ősföld

- fedetlen ősföld

a) Fedetlen ősföld: A lepusztulás következtében síkságokat alkot általában, de ezek nem teljesen sík felszínűek, inkább hullámosak. A lepusztulás fő okozója a jégkori jégtakaró volt. Mivel az egykori fiatal lánchegység felső és középső része teljesen lepusztult, ezért felszínre kerültek a hegységek magját alkotó kőzetek. Ezek elsősorban nikkelt, vasat, platinát és krómot tárolhatnak. Ebbe a típusba tartozik a Kanadai-ősföld északi része, valamint a Balti-pajzs északi része..

b) Fedett ősföld: Elsősorban tengeri üledékek borítják, de előfordulnak folyóvíziek is, valamint a jégkori jégtakaró peremén jég által szállított törmelékek is. Az üledékes rétegek által tárolt ásványkincsek elsősorban az üledék korától és típusától függ. Az óidei üledékek elsősorban feketeszenet rejtenek, a közép- és újidő harmadidőszakiak barnaszenet, a legfiatalabb negyedidőszakiak pedig színes és nemesfémeket. Ebbe az ősföldtípusba tartozik pl.: Kanadai-ősföl déli része, a Balti-pajzs déli része, Nyugat-Ausztrália, Afrika nagy része.

II. Síkságok

a) Síkságok fajtái magasság szerint:

- 0 m alatt: mélyföld

- 0-200 m: alföld

- 200 m felett: fennsík

b) Síkságok kialakulása:

1) Lepusztulással:

- jégtakaró által történő lepusztulás: a jégkori jég előrenyomulása során letarolta a felszínt. Ahol a kőzetek puhábbak voltak, ott mélyedéseket vájt, ezeket később víz öntötte el, így alakultak ki a tóvidékek a Balti- pajzson (Finn-tóvidék), és a Kanadai-ősföldön. Ezekre a hullámos felszín és a sok tó jellemző.

2) Feltöltéssel:

- Jégtakaró által történő feltöltés: Az előre nyomuló jég a lepusztított területekről nagy mennyiségű törmeléket szállított, majd elolvadáskor ezt morénák formájában lerakta. Itt is a hullámos felszín jellemző, mert a morénavonulatok magassága akár a 100 métert is meghaladhatja. A morénahalmok között is jellemző a körülgátolt tavak kialakulása. Ilyen síkság alakult ki a Germán- Lengyel alföldön, a Kelet-európai-síkságon, Kanadai-ősföldön.

- Tenger és folyóvíz általi feltöltés: a sekélyebb és kisebb tengereket a beleömlő folyók viszonylag gyorsan feltöltik. Ezeken a területeken nagyon vastag üledéktakarók alakulhatnak ki, elérhetik a 6-8000 m-t. A feltöltött tenger felszíne még enyhén hullámos, de a kialakuló folyók ezeket az egyenetlenségeket gyorsan kisimítják. Ezek már ún. tökéletes síkságok. Ilyen pl.: Pó-síkság, Alföld, Román-alföld, Mississippi-alföld, Amazonas-medence, Kongó-medence, Murray-alföld, Kínai-alföld, Gangesz-alföldje stb. (általában a folyókról elnevezettek min azok.

Alföldek ásványkincsei: A tengerek által feltöltött alföldek legfontosabb ásványkincs a kőolaj és a földgáz, mivel ezek az elpusztult tengeri élőlények bomlásából származnak. A jég által feltöltött alföldeken nem jellemző az ásványkincsek jelenléte, a letaroltak pedig egyben ősföldek is, ezért az ott leírtak érvényesek. (fedetlen ősföld)

Jellemezd a dél-amerikai országok gazdasági életét!

2008-01-13T01:29:00.001-08:00

VI.B. Jellemezd a dél-amerikai országok gazdasági életét!

Természeti adottságok:

Dél-Amerika nyugati oldalát az Andok lánchegysége zárja le. Mivel itt a Csendes-óceán lemeze hajlik a kontinens alá, ezért jelentős vulkanizmus, sok és erős földrengés jellemzi ezt a területet. A keleti oldal északi részén két ősföld (Guyanai-hegyvidék, Brazil-hegyvidék) zárja közre az Amazonas-medencét. Délen a Paraná-alföld zárja a kontinenst. Az éghajlat övezetesen változik, az ősföldek szavanna éghajlata között az Amazonas-medence esőerdő éghajlata található. A Paraná-alföld már zömmel kontinentális éghajlatú.

Gazdaság:

Mezőgazdaság: A földterület nagyobbik része nagybirtok. Ezek részben hazai, részben külföldi tulajdonban vannak. A nagybirtokosok az olcsó munkaerőt kihasználva monokultúrás (egy növényt termesztenek folyamatosan) termesztést folytatnak. A kisbirtokosok elsősorban saját és hazai piacra, a nagybirtokosok exportra termelnek, ezért különböznek a termelt növényféleségek is. A termesztés színvonala alacsony. Az Amazonas-medence peremén a fő növény a cukornád. A hegyvidékeken feljebb haladva a banán, a kakaó és a gyapot, majd a kávé termesztése jellemző. A fennsíkok már mérsékelt éghajlatúak, itt kukoricát, búzát, babot stb. termesztenek. A mérsékelt övi Paraná-medencében is ezek a növények jellemzők. A mérsékelt öv füves pusztáin és a magasabb területek szavannáin a szarvasmarhatartás jellemző, de főleg félvad, szabadon tartott formában.

Ipar: Latin-Amerika ásványkincsekben gazdag. Az Andokban Színes és nemesfémeket, a Brazil-felföldön feketeszenet és vasércet, a Guyanai-hegyvidéken bauxitot, Venezuelában kőolajat bányásznak nagy mennyiségben. Mind a bányászatban, mind az iparban jelentős szerepe van az USA nagyvállalatainak, így a termékek exportja is zömmel az Egyesült Államokba irányul.

Az ipar nagyon koncentrált. Mexikóváros, Sao Paulo és Buenos Aires állítja elő a vaskohászat, a gépipar és a vegyipar termelésének több mint 30 %-át. A kontinens belső területei iparilag nagyon fejletlenek. A Dél-Amerikai országok mindegyike nyakig eladósodott, főleg az USA-nak. Emiatt a gazdaságok nem tudnak kiegyensúlyozottan fejlődni, mert a legkisebb világgazdasági változás esetén már nem tudják a törlesztőrészleteket fizetni, ami gazdasági visszaeséshez vezet.

Brazília: A kontinens legnagyobb gazdasága. Az ipar koncentrálódik a délkeleti országrészben, a Belo Horizonte – Sao Paulo- Rio de Janeiro háromszögben. Belo Horizonte a vasércet és feketekőszenet termelő bányavidék és a vaskohászat központja. Sao Paulo főleg gépgyáraival (WV, GM) és vegyiparával emelkedik ki. Rio sokáig főváros volt, így a legtöbb iparágat magához vonzotta. Jelentősen túlnépesedett, részben ezért hozták létre az új fővárost Brasíliát (a másik ok a belső területek fejlesztésének szándéka volt).

Brazília északkeleti része a legszegényebb, főleg mezőgazdasági terület, cukornádat, gyapotot, és kakaót termesztenek. Az ország déli része az éléstár szerepet tölti be. Innen kerül ki a búza, a szója és a kukorica legnagyobb része. Az Amazonas-medence fejlesztésére csak a legutóbbi időkben került sor. Sajnos, mert ez együtt jár az útépítéssel, ami erdőirtásokat, új településeket, új bányákat jelent. Nincstelenek tömegei lepik el a medencét jobb életben bízva, de közben tönkreteszik a Föld utolsó, eddig érintetlen esőerdejét.

Mint mindenütt a térségben, Brazíliában is jellemző az óriási különbség az emberek jövedelmi viszonyaiban. Nagyon gazdag belvárosok mellett milliós nyomornegyedek húzódnak meg, ami melegágya a bűnözésnek, a járványoknak.

Hogyan alakultak ki és milyen a formakincsük a lánchegységeknek és a röghegységeknek?

2008-01-13T01:28:00.004-08:00

…Tétel Hogyan alakultak ki és milyen a formakincsük a lánchegységeknek és a röghegységeknek?

Milyen ásványkincsek fordulnak elő a területükön?

1) Fiatal lánchg. kialakulása: lásd hegységképződés: kontinentális-óceáni, kontinentális-kontinentális ütközése c. részét.

Régi röghg. kialakulása: a) kialakulhat fiatal lánchg.-ből hosszú idő eltelte után. A felszín lepusztul, a már merev kőzetekből álló hegység az újabb nyomó- vagy húzóerők hatására összetöredeznek és vetődnek. Általában a lepusztulás ellenére is viszonylag nagy területű és magas hegységek tartoznak ide. Pl. Skandináv-hg., Ural, Appalache, Német-khg.

b) kontinensek belsejében röghegységek elsődlegesen is létrejöhetnek: itt már eleve ridegek a kőzetek, tehát húzó- vagy nyomóerő hatására eltörnek. A törések közötti rögök emelkedhetnek ill. süllyedhetnek, vagyis vetődnek. Az ilyen típusú hegységek általában nem túl nagy magasságúak: pl. Dunántúli-khg., Északi-khg. egy része.

2) a) Fiatal lánchg-ek formakincse: Ezek a hegységek magashegységek is, tehát magasságuk meghaladja az 1500 m-t. Felszínformáik attól is függenek, hogy melyik éghajlati övezetben fekszenek, vagyis melyik külső erő formálta őket. Általánosságban annyi feltétlenül igaz, hogy meredekebbek, csipkézettebbek, kevésbé legömbölyítettek, mint a röghegységek. A lánchegység szó azt fejezi ki, hogy a z ilyen típusú hegységek párhuzamos vonulatokból állnak, közöttük pedig alacsonyabban fekvő, hosszanti folyóvölgyek húzódnak. Ha a magasságuk és az éghajlatuk lehetővé teszik a jég munkáját (az Egyenlítőnél ez 5000 m, a sarkvidékeken már egészen alacsonyan is lehetséges), akkor a jég formálja a felszínüket. A hegyvidéki jég hó összetömörödése révén keletkezik a lánchegységek csúcsainak közelében kialakuló hógyűjtő medencékben. A keletkező jég a lejtőket követve gleccserként csúszik lefelé évi néhány száz méteres sebességgel. A gleccser a jégbe fagyott kőtörmeléket vésőként használva U alakú völgyeket váj magának, a törmeléket pedig elvégződésénél illetve a gleccser oldalára felhalmozva vég- vagy oldalmorénaként felhalmozza. A felszín formálását a völgyekben a gleccser, a hegyoldalakban pedig a fagyaprózódás (a repedésekbe befolyó víz megnövekvő térfogata feszíti szét a kőzetet) végzi. E kettőnek a hatására lesznek meredekek a hegyoldalak, és a két gleccservölgy között megmaradó térszínen csipkések a hegycsúcsok.

Ha nincs lehetőség a jég kialakulására, akkor a felszín hasonlatossá válik a röghegységekéhez, a formák lágyabbak, a hegyoldalak kevésbé meredekek, a csúcsok legömbölyítettebbek lesznek. A bemélyülő folyóvölgyek V alakúak lesznek, de általában kevésbé meredekek. Persze a hosszanti szerkezet ekkor is megmarad.

b) Régi röghegységek formakincse: Néhány hideg övben fekvő hegységtől eltekintve ezek nem nyúlnak fel a hóhatárig, tehát felszínüket elsősorban a folyók alakítják. A felszín pont olyan lesz mint azoknál a lánchegységeknél, amiket nem a jég formált. Ugyanakkor a röghegységekben nem alakul ki a hosszirányú tagoltság. A rögök, rögsorok különböző irányú mozgása miatt ezeket a hegységeket különböző irányú árkok, medencék tagolják, valamint a hegységekből lefutó kisebb-nagyobb vízfolyások völgyei.

3) Magmás érctelepek keletkezése: A felfelé áramló magma nem mindig éri el a felszínt, gyakran nagyobb mélységben megreked, mint pl. a hegységek belsejében is előfordul. Ahogyan a magma felfelé mozog, fokozatosan hűl, és sorra szilárdulnak meg és válnak ki belőle az egyre alacsonyabb olvadáspontú anyagok, többek között különböző fémek. Ezért a hegységek belsejében lefelé haladva más-más ércek, fémek halmozódtak fel.

A felhalmozódás sorrendje: legmélyebben: nikkel, króm, vas, platina

Felette : urán, ón

Felette: cink, ólom, réz, arany, ezüst (ezek már nem is a magmából válnak ki, hanem a megszilárdult magma feletti repedésekbe behatoló forró vizes oldatokból)

a) Lánchegységek ásványkincsei: mivel ezek még nem pusztultak le, ezért itt a legfelső szint ércei is megmaradtak, vagyis bányászható: színes és nemesfémek.

Az alattuk lévők is léteznek, de nagy mélységben, ezért ezekhez még nem férünk hozzá.

b) Röghg-ek ásványkincsei: A felső szint ércei legtöbbször már lepusztultak, legfeljebb csak folyóhordalékban fordulnak elő. Bányászható a középső szint, vagyis az urán és az ón, esetleg nagyon erős lepusztulás esetén a nikkel, a króm, a vas és a platina Pl. Urálban. Ha a röghegység üledékes kőzeteket is tartalmaz, mint a mészkő és a dolomit, akkor az üledékes rétegek között különböző minőségű és vastagságú szénrétegek is előfordulhatnak.

Milyen tényezők befolyásolják egy adott területen a levegő felmelegedését?

2008-01-13T01:28:00.003-08:00

… Tétel Milyen tényezők befolyásolják egy adott területen a levegő felmelegedését?

1) A nap sugárzása: A légkör külső határára 1354 W/m2 energia jut. Ez az érték a napállandó. Az energia jelentős része visszaverődik vagy elnyelődik. A Föld felszínére valamivel több mint fele jut le a napállandónak. Különösen a rövidhullámú sugarak szűrődnek ki a napfényből.

2) A légkör felmelegedése: A napsugarak nem a levegőt, hanem a talajt melegítik fel először. A talaj a napsugarakat először hővé alakítja, majd ezt a hőt átadja a felette lévő levegőnek. Ez a folyamat a talaj feletti kb. 20 cm-es légrétegre terjed ki. Az e fölötti levegő felmelegedése már a hőmérsékletkülönbségek miatt beinduló légkörzés hatására történik.

3) Üvegházhatás eredménye: lásd légkör szerkezete c. tétel.

4) Mitől függ egy terület felmelegedése:

- a napsugarak hajlásszöge

- sugárzás időtartama

- felszín anyaga jellege

a) Napsugarak hajlásszöge: Alapvetően attól függ, melyik szélességi körön vagyunk a gömb alakú Földön. A legnagyobb szögben az egyenlítő környékét érik a napsugarak, a legkisebb szögben pedig a sarkpontokat.

A Föld tengelyferdesége és Nap körüli keringése miatt a besugárzási szög egy éven belül is változik. Ez okozza az évszakok kialakulását.

A besugárzási szög agy napon belül is változik, ennek következménye a hőmérséklet napi járása, vagyis az, hogy dél körül melegebb a levegő, mint hajnalban vagy este.

A föld felszíne nem mindenütt sík. A lejtők szöge és iránya szintén változtatja a besugárzási szöget. Az északi félgömbön ennek köszönhető, hogy a déli lejtők melegebbek mint az északiak.

b) Sugárzás időtartama: A Föld felszínén változik a napszakok hossza. A sarkvidékeken pl. előfordul 24 órás éjszaka és 24 órás nappal is.

A különböző éghajlatú területeken a sugárzás időtartamát befolyásolja a felhőzöttség is. Hiába ugyanolyan hosszúak a napszakok két tarületen, ha az egyik terület szinte teljesen felhőtlen, míg a másikon gyakran borult az idő. A tényleges napsugárzás időtartamát nevezzük napfénytartamnak, vagy napsütéses órák számának. Pl. A beesési szög alapján az egyenlítőnél melegebbnek kellene lenni, mint a térítői sivatagokban, mégis ez fordítva van. Az egyenlítői éghajlat csapadékosabb, gyakran felhős az ég, a sivatagokban viszont a folyamatosan tűző nap jellemző.

c) Felszín anyaga, jellege: A különböző anyagoknak más a fajhője. ( Fajhő: azt az energiamennyiséget adja meg, amennyi egy kg tömegű anyag egy Celsius fokos melegítéséhez szükséges.) Ugyanattól a besugárzástól ezért egyik anyag jobban a másik kevésbé melegszik fel. Legnagyobb az eltérés a szárazföldek és a víz között. A tengerek fajhője nagyobb, ezért lassabban melegszenek fel, de lassabban is hűlnek le.

Befolyásolja a felmelegedést a felszínt alkotó anyag színe is. A világosabb színű felszín jobban visszaveri a napsugarakat, ezért kevésbé melegszik fel, mint a sötét. Pl. szántóföld és a hótakaró közötti különbség.

A magyar könnyűipar ágazatai, elhelyezkedése, helyzete

2008-01-13T01:28:00.001-08:00

VII.B A magyar könnyűipar ágazatai, elhelyezkedése, helyzete

A könnyűipar fogyasztási cikkeket termel. Ágazatai közé tartozik a textil, ruházati, bőr, cipő, fa, bútor, papír és nyomdaipar. Az ágazaton belül egyes üzemek alapanyagokat (fűrészáru), mások késztermékeket állítanak elő (nyomdaipar).

Az ágazat fő telepítő tényezői:

- Nagy tömegű, olcsó, nem túl magasan képzett munkaerő. Magas a szak és betanított munkások aránya. Pl. textilipar.

- Nyersanyagforrás. Ez általában nem túl fontos, mert a könnyűipar nyersanyagai általában jól szállíthatók. De a bőripar ezért települt Pécsre, Simontornyára (szarvasmarhatenyésztő körzetek központjai) és Budapestre (vágóhidak). Nem lehet könnyen szállítani a kendert sem, ezért települt a feldolgozóüzem Szegedre a kendertermelő körzet központjába.

- Vízigény. Nagy vízigénye van pl. a cellulóz és papíriparnak, ezért települt az összes ilyen üzem a Tisza, a Duna és a Balaton mellé.

- Szállítás. Ott fontos, ahol importból származik az alapanyag. Így kerültek fűrészüzemek a Tisza mellé, ahol fa ugyan viszonylag kevés nő, viszont az első világháború előtt a Kárpátokból a Tiszán keresztül úsztatták le a fát.

- Gazdaságpolitikai megfontolások. Sok üzem épült az Alföldön és a nehézipari központokban a női munkaerő foglalkoztatására.

Elhelyezkedése:

Elhelyezkedése kiegyenlítettebb, mint a nehéziparnak. Három fő körzete alakult ki:

1) Budapest és környéke: Itt található a könnyűiparban foglalkoztatottak több, mint negyede. A könnyűipar szinte minden ága megtalálható itt.

2) Kisalföld: elsősorban textilipari ágak, cipő, és műbőrgyártás honosodott meg itt. Jelentősebb központjai: Győr, Mosonmagyaróvár, Sopron, Szombathely, Kőszeg, Pápa.

3) Dél-Alföld: A textil és a bútoripar jelentős. Központjai:Szeged, Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Gyula.

A papíripar a fentebb említettek szerint víz mellé települt, ezért van papírgyár:

Duna mellett: Lábatlan, Szentendre, Dunaújváros

Tisza mellett: Szolnok

Balaton mellett: Balatonfűzfő

Cipőgyárak vannak Martfűn, Szigetváron és Egerben.

Nyomdaipar Budapesten, Békéscsabán, és Gyomaendrődön.

Bútoripar Egerben, Nagykanizsán, Zalaegerszegen és Győrben.

A könnyűipar helyzete:

A könnyűipar egy része a rendszerváltást követően tönkrement. Különösen igaz ez a nagyvállalatokra, amelyek addig versenytől védett piacokra termeltek. (A védett piac részben a hazai, részben KGST országokat jelentette.) Az állva maradt vállalatokra jellemző, hogy a saját termelés mellett igen nagy a bérmunka aránya. Ez azt jelenti, hogy a külföldi partner adja az alapanyagot, a gyártási tervet, és elszállítja a készterméket. Ez azért kedvezőtlen, mert elsorvad a hazai fejlesztés, ráadásul ilyenkor a vállalat csak munkadíjat kap, vagyis igazán nagy haszon nem keletkezik. Mivel a kereskedelem nem a gyártó kezében van, nagyon bizonytalan az üzem folyamatos működtetése. Ha elmaradnak a nagy megrendelések, egyik pillanatról a másikra be lehet zárni a gyárat.

A könnyűipar legnagyobb része alacsonyan képzett munkaerőt foglalkoztat. Mivel ez az ágazat a fejlődő országokba is telepíthető, ezért a magyar iparnak ezekkel az országokkal kell versenyeznie. Ez csak úgy lehetséges, ha alacsonyan tartják a bérköltségeket, így viszont ezek a szakmák elnőiesedtek. A könnyűipar dolgozóinak kétharmada nő, de egyes ágazatokban (pl. textilipar) még ennél is magasabb az arány. Ha jelentősen emelkednek a bérek ezen a területen, akkor az üzemek egy része tönkremegy, mert nem tudja az emelt bért kigazdálkodni, mások kitelepülnek olcsóbb bérű országokba. Ezt azért is tehetik meg könnyen, mert az ágazat egy részének viszonylag kevés, és könnyen áttelepíthető gyártósora van (pl. varrodák).

Ismertesd Németország gazdaságának főbb jellemzőit!

2008-01-13T01:27:00.001-08:00

VIII.B. Ismertesd Németország gazdaságának főbb jellemzőit!

Természeti adottságok: Németország északi felét a Germán-alföld foglalja el. Ennek nagyobbik részét a jégtakaró által lerakott törmelék fedi. A törmelékből formálódott morénák dombvonulatokat alkotnak melyek tómedencéket és olvadékvizekből lerakódott homokhátságokat fognak közre. Déli részét helyenként lösz borítja. A Németh-középhegység rögvidéke zárja délről az alföldet. Rögei még az óidőben keletkeztek, azóta erőteljesen lepusztultak, helyenként tengerelborítást is kaptak. Az újabb kiemelkedés során nyerték el mai formájukat. Anyaguk különböző korú tengeri üledék lehet, vagy kristályos kőzetek. A Német-középhegység és az Alpok vonulata fogja közre a Sváb-Bajor-medencét.. Felszínét az Alpokból a jégkorban lenyúló gleccserek, később folyók alakították ki. Az Alpok fiatal lánchegység. Németországra viszonylag kis része jut, azt is az alacsonyabb, mészkőből felépülő vonulatok alkotják. Az éghajlat az északi partvidéken óceáni, délebbre nedves kontinentális. Tele meglehetősen hideg, nyara hűvös, csapadéka közepesnél valamivel több (7-800 mm). Legjelentősebb vízi útja a Rajna, ami felfűzi a Ruhr-vidéket. Jelentősebb folyója még az Északi-tengerbe ömlő Weser és Elba, A balti-tengerbe torkolló és a keleti határt alkotó Odera, valamint az országot keleti irányban elhagyó Duna.

Gazdaság:

Bányászat: A német ipar méretei és a hosszú ideje tartó kitermelés miatt Németország a legtöbb ásványkincsből behozatalra szorul. Jelentősebb mennyiségben feketeszenet (Ruhr és Saar-vidék), barnaszenet (a volt keleti tartományok és Köln környéke), valamint kősót és kálisót bányásznak (Harz-hegység). A többi ásványkincs (színesfémek, kőolaj, földgáz) mennyisége eltörpül a behozatal mellett.

Ipar: Németország iparának hagyományos gerince a Ruhr-vidék. Az itteni ipar alapját a feketekőszén és kezdetben a vasérc lapozta meg. Vaskohók és gépipari üzemek települtek ide, majd megjelentek az energiaigényes iparágak pl. üvegipar, cementgyártás, melyek a feketeszénnel fűtött erőművekre támaszkodtak. Megjelent a szenet, illetve a szén kokszolásakor keletkező gázokat hasznosító vegyipar is. A vasérc hamar elfogyott, ezt részben a franciaországi Elzász-Lotaringiából, részben a Rajnán keresztül távolabbi országokból (Svédo., Brazília) pótolják. Mivel ezek az üzemek elsősorban férfi munkaerőt foglalkoztatnak, ezért a női munkavállalás általánossá válása óta a textilipar is betelepült. A 70-es években az iparvidék válságba került, főleg a drágán termelő bányák miatt. Sorban zárták be a bányákat, de a kohók és az energiaigényes iparágak egy része is erre a sorsra jutott. Ezek helyét a kevesebb alapanyagot és energiát felhasználó gépipari ágak (elektronika, finommechanika) foglalták el. Az alapanyagtermelés egy része a tengerparti kikötőkbe települt át, ahol az importált érceket dolgozták fel (Hamburg, Bréma).

A keleti országrész az újraegyesítést követően gyökeresen átalakult. Az üzemek egy része tönkrement a maradékot nyugati cégek vették meg és beolvasztották saját szervezetükbe. Nagy ipari központ maradt Drezda, Lipcse, Halle főleg gép és vegyiparáról nevezetes.

Mint főváros, jelentős iparral rendelkezik Berlin is.

A német ipar gerincét ma a gépgyártás és a vegyipar alkotja. A gépgyártáson belül kiemelkedik az autóipar szerepe (Opel, Ford, Volkswagen, BMW, Daimler-Benz), az északi kikötőkben jelentős a hajógyártás (Hamburg, Bréma), fontos a fogyasztási eszközök gyártása, ami egyben elektronikai vállalatokat is jelent (Siemens, Bosch, Grundig). A vegyipar szinte mindent termel, amit vegyipar termelhet, festékeket, műanyagokat, háztartási vegyi anyagokat, hajtó- és kenőanyagokat, gyógyszereket. Kiemelkedik közülük a gyógyszergyártó Bayer, és az általános vegyipari termékeket gyártó BASF, ami a világ második legnagyobb vegyipari üzem, a maga 140 ezer dolgozójával.

Mezőgazdaság: A német mezőgazdaság termelési színvonala fejlett. A birtokrendszer elaprózott, különösen a nyugati tartományokban, itt a 10-20 hektáros családi birtok a jellemző. A keleti részen az egykori NDK állami gazdaságainak földjéből nem is engedtek 50 hektárnál kisebb területeket kihasítani, ezzel is szerették volna elérni a birtoknagyságok növekedését. A kis terület miatt a német mg. drágán termel.

A Germán-alföldön a nedves hűvös időjárás a takarmánynövényeknek, kedvez, mellette rozs burgonya és cukorrépa terem. A takarmánytermesztés miatt tejtermelő tehenészetek alakultak ki. Az alföld déli részén és a

Sváb-bajor-medencében megjelenik a búza, a sörárpa, a komló és jelentősebbé válik a sertéstenyésztés. A hegyvidékek a szarvasmarhatenyésztés területei, kivétel a Német-középhegységben a Rajna-völgye, itt kihasználva a déli lejtők jobb felmelegedését szőlő-, zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglakoznak.

A német mezőgazdaság nem termeli meg az ország szükségleteit, ezért jelentős az ország importja. Nemcsak trópusi élelmiszerekből, hanem mérsékelt öviekből is. Legtöbbet Hollandiából, Franciaországból és Dániából, valamint a mediterrán országokból szállítanak be.

Hogyan keletkeznek és milyen tulajdonságaik vannak a ciklonoknak és az anticiklonoknak

2008-01-13T01:26:00.004-08:00

…Tétel Hogyan keletkeznek és milyen tulajdonságaik vannak a ciklonoknak és az anticiklonoknak

A ciklonok és anticiklonok keletkezése a mérsékelt éghajlati övre jellemző. Jelentős szerepük van az egyes éghajlatok jellemzőinek kialakításában, részben a csapadék, részben a hőmérséklet vonatkozásában.

Ciklonok keletkezése: két különböző hőmérsékletű levegő összeütközésével és ennek következtében örvénylő mozgásával keletkezik. Főleg óceánok, tengerek felett keletkeznek, elég jól körülhatárolható területen. A hozzánk érkező ciklonok zöme Izland környékén keletkezik, majd a nyugati szelek hatására halad kelet felé. Mozgása nem egyenes, általában hullámszerű pályán halad. Több ezer km megtétele után ereje fokozatosan gyengül, a ciklon elöregszik, majd megszűnik.

A ciklonok jellemzői: A ciklonok középpontjában a légnyomás alacsony, mert a levegő felfelé áramlik benne. A feláramló levegő helyére a ciklon külső részéből érkezik levegő, tehát befelé áramlás történik. A ciklonok külső zónájában lefelé mozog a levegő, ezért itt a légnyomás magasabb, mint a központban. A ciklonokban a levegő nem egyenes mozgást végez, hanem örvénylik, mégpedig az óramutató járásával ellentétes irányban.

Csapadékképződés a ciklonokban: A ciklonokban lévő eltérő hőmérsékletű légtömegek érintkezési vonala a front. Háromféle frontot különítünk el: meleg, hideg és záródó front.

a) Meleg front: akkor alakul ki, amikor a ciklonban lévő melegebb levegő rásiklik a ciklonon kívüli hidegebb levegőre. Mivel a meleg levegő viszonylag lassan mozog, a felsiklás szöge kicsi marad. A kialakuló csapadékzóna ezért viszonylag széles lesz, a felhőzet összefüggő, a csapadékhullás nem túl intenzív, de viszonylag hosszú ideig tart. Melegfront esetén a szél gyenge marad

b) Hideg front: kialakulhat akkor is, ha a ciklon meleg levegője is hidegebb, mint azé a területé, ahová érkezik. Gyakoribb azonban az, hogy a ciklon hideg levegője (mivel gyorsabban mozog mint a meleg) utoléri az előtte mozgó meleget és a magasba löki. Mivel a folyamat gyors, a hideg levegő meredek falán a meleg hirtelen áramlik a magasba, ezért a keletkező felhőzóna keskeny, a felhőzet gyakran szakadozott zivatarfelhőkből áll, a csapadékhullás intenzív, de nem tart túl hosszú ideig. Hidegfrontok esetén erős gyakran viharos erejű a szél.

c) Záródó front: A gyorsabban mozgó hideg levegő előbb-utóbb a ciklonban lévő összes meleg levegőt a magasba emeli, gyakorlatilag körbeér. Amikor a hidegfront utoléri a melegfrontot azt nevezzük záródó frontnak. Ilyenkor még az utolsó csapadékmennyiségét kiadja a ciklon, majd fokozatosan megszűnik.

Anticiklon keletkezése: Mivel a ciklonok alacsony nyomású területek, a köztük lévő zóna magas nyomású lesz. Ezeket a magas nyomású területeket nevezzük anticiklonoknak. Másik keletkezési módjuk a szárazföldek belsejére jellemző (pl. Szibéria). Itt télen a nagyon erős lehűlés miatt keletkeznek magas nyomású területek, vagyis anticiklonok.

Anticiklonok jellemzői: Minden fordított mint a ciklonoknál. Belsejében magas, külső részein alacsony a nyomás. A felszín felett a levegő a közepéből kifelé áramlik és az órajárás irányába forog. Belsejében lefelé, kívül felfelé áramlik a levegő. Az anticiklonokra a csapadékképződés nem jellemző, száraz időjárást okoz. Magyarországon nyáron száraz forró, télen száraz nagyon hideg időjárást okoz.

Hogyan változik hazánk népessége?

2008-01-13T01:26:00.003-08:00

IX.B. Hogyan változik hazánk népessége?

Magyarország lakóinak száma 10 millió körül alakul, éppen 2001-ben csökken ez alá az érték alá. A népsűrűség 110 fő/km2, ami közepesnek tekinthető. Ezen belül jelentős területi eltérése vannak. Sűrűbben lakott Budapest és agglomerációs övezete, itt viszonylag kis területen él az ország lakosságának negyede. Az utóbbi években Budapest lakossága is jelentősen csökkent (mintegy 300 ezer fővel), de ez elsősorban a zöldövezetbe történő kiköltözést jelent. Az országos átlagnál sűrűbben lakott még a nagyvárosok és ipari övezetek pl. Győr-Moson-Sopron, ritkábban lakottak a mezőgazdasági övezetek és hegyvidékek, ahol ritkább a településhálózat is pl. Bács-Kiskun.

Nemzetiségi összetétel: Viszonylag kicsi a számuk. Ennek oka a trianoni területvesztés, hiszen így a nemzetiségek jelentős része határon kívül került, és a kitelepítések a háború után, amikor németek, szlovákok kerültek határainkon kívül, részben magyar nemzetiségűekkel kicserélve.

Németek: zömmel a török hódoltság után kerültek Magyarországra az elnéptelenedett területekre. Főleg Baranyában, Pest környékén és Komárom megyében élnek.

Szlovákok: Békés, Komárom és pest megyében települtek le.

Délszlávok (horvát, szerb, szlovén): Az ország nyugati, délnyugati területein élnek.

Román: Románia határvidékén élnek.
Fentieken kívül élnek itt görögök, bolgárok, ruszinok és ukránok is.

Jelentős a cigány etnikai kisebbség. Annyiban különbözik a nemzeti kisebbségtől, hogy saját anyaállamuk nincs. Számukat 400 ezerre becsülik, de ez a szám nagyon bizonytalan, hiszen önbevalláson alapszik. Nagyobbik részük Pest, Borsod, Szabolcs és Jász-Nagykun-Szolnok megyében él, de az egész országban előfordulnak.

Népesedési folyamatok: Magyarország lakossága a 80-as évek óta csökken. Jelenleg az évi fogyási ütem 30-40 ezer fő. A fogyás oka elsősorban a születések számának lecsökkenése, kisebb mértékben felelős, hogy a halálozások száma is megugrott az utóbbi időben. A születésszám csökkenésének oka nagyon összetett. Ha fiatalokat kérdezünk, akkor a gyerekszülési kedv elméletben nem változott, ma is nagyjából ugyanannyi gyereket terveznek a fiatalok, mint régebben, csak ezeknek a gyerekeknek egy része nem születik meg.

Miért?

- A családtámogatások az elmúlt évtizedekben csökkentek, nincsenek arányban a gyereknevelés költségeivel.

- A nők egyre nagyobb része állt munkába, és egyre felelősségteljesebb állásokat töltenek be. A karrier szempontjából 6-9 év kiesés végzetes lehet. Az utóbbi időben pedig a munkáltatók sem szívesen foglalkoztatnak kisgyerekes anyákat (betegség miatti hiányzás).

- A panelprogramban zömmel kis méretű lakások épültek, ezek egy nagyobb család elhelyezésére alkalmatlanok.

- A gyereknevelés jelentős kötöttségeket jelent az életvitelben. Ma már a fiatalok egy része ezt nem szívesen vállalja.

Népesség megoszlása nem és kor szerint:

A népesség egészében nőtöbblet van. Ez nem magyar sajátosság, az egész világra jellemző. Oka a nők magasabb életkora. Olyannyira igaz ez, hogy 40 éves korig még férfitöbblet van, csak utána fordul meg az arány.

A korfát nézve megállapítható, hogy a jelenlegi 35-40 éves korosztály létszáma magas. Ők az ún. Gyes gyerekek, a 60-as évek közepén vezették be és utána megugrott a gyerekvállalási kedv. Az is látszik, hogy a 10-14 évesek létszáma is nagyobb, mint a körülötte lévő korosztályoké. Ők a Gyes gyerekek utódai, vagyis egy-egy nagyobb korosztály gyerekeinek a létszáma is nagyobb. Behorpadás mutatkozik viszont az 50-55 és a 70-75 éves korosztályoknál. Ennek oka a világháború. Az idősebb korosztálynál a háborús veszteségek, a fiatalabbnál az elmaradt születések okozzák.

Miért okoz problémát a születések számának tartós csökkenése:

- Kisebb a termelésben résztvevők száma, miközben a nyugdíjasok száma még növekszik, hiszen az ő korosztályaik még nagy létszámúak. Ez azt jelenti, hogy kevesebb ember befizetett TB-jéből kell kifizetni a nyugdíjakat. Ez vagy a nyugdíjak értékvesztését jelenti, vagy meg kell emelni a nyugdíjkorhatárt, így elérve a kisebb nyugdíjas létszámot.

- A másik megoldás a bevándorlás szabadabbá tétele, ez viszont belső politikai feszültségeket eredményezhet (rasszizmus, idegengyűlölet).

Tétel A szél kialakulása és fajtái

2008-01-13T01:26:00.001-08:00

… Tétel A szél kialakulása és fajtái

1) A szél fogalma: A talajjal párhuzamosan a felszín felett áramló levegőtömeg.

2) A szél kialakulása: A Föld felszínének különböző pontjai eltérő mértékben melegszenek fel. Ahol melegebb a levegő ott kisebb a légnyomás, ahol hidegebb, ott pedig nagyobb. Ebben az esetben kiegyenlítődés indul meg, vagyis a nagyobb nyomású helyről a kisebb nyomású hely felé fog áramlani a levegő.

3) Corioli-erő: Ha nem lenne a Föld forgása, akkor a levegő egyenesen mozogna a nagyobb nyomású helyről az alacsonyabb nyomású hely felé. A Föld forgása miatt azonban a meginduló légáramlás eltérül ettől az egyenestől. A

A Corioli-erő hatása: Az északi félgömbön az elvi iránytól a szél mindig jobb kéz felé, a déli félgömbön viszont bal kéz felé tér el.

Vagyis. É-i félgömb: É-i szélből Északkeleti, majd Keleti lesz.

D-i szélből Délnyugati majd Nyugati lesz

D-i félgömb: É-i szélből Északnyugati, majd Nyugati lesz.

D-i szélből Délkeleti, majd Keleti lesz

4) Általános légkörzés: Ha nem lenne Corioli-erő, akkor a sarkvidéki levegő a felszín felett áramlana egyenesen az Egyenlítő felé, helyére a magasban egyenlítői meleg levegő érkezne a sarkvidékekre. Ezt az egyszerű helyzetet alakítja át a Föld forgása, létrehozva az általános légkörzést.

- Futóáramlások: Ezek a magasban alakulnak ki, a legmelegebb és a leghidegebb területek között. Ezek a Földön: - térítők

- Sarkkörök

- Irányuk nyugatias, sebességük 3-500 km/óra.

Sarki szelek: A sarkvidékek felett összegyűlt hideg levegő magas légnyomást eredményez. Ez a levegő kiáramlik az egyenlítő irányába, de eltérülnek és keletiessé válnak. Irányuk az Északi-sarkvidéken Északkeleti, a Déli-sarkvidéken Dél-keleti.

- Passzátszelek: A térítők környékén magas légnyomású öv, a z Egyenlítőnél alacsony légnyomású öv húzódik. A levegő a térítők felől az egyenlítő felé áramlik, ez a kitérülés miatt az északi félgömbön északkeleti, a déli félgömbön délkeleti szeleket eredményez. Ezeket nevezzük passzátszeleknek. Az Egyenlítőnél az összeáramlás miatt feláramlás indul meg, ezt mi szélcsendként érzékeljük, viszont heves záporokat, zivatarokat eredményez.

- Nyugati szelek övezete: A passzátszelek és a sarki szelek közötti területre jellemző. A szélirány ebben a zónában nyugatias. Ez a szél sodorja maga előtt az erre a zónára jellemző ciklonokat és anticiklonokat. Az eltérítő erő hatására a ciklonok a sarkkörök, az anticiklonok a térítők felé sodródnak és megszűnnek.

5) A monszun szélrendszer: Monszun szél alatt az évszakosan ellentétes irányban fújó szeleket nevezzük. Kialakulásuk azonban jelentősen eltér egymástól.

a) Mérsékelt monszun: kialakulását a szárazföld és a tenger eltérő felmelegedésének köszönheti. Nyáron a tenger hidegebb marad mint a szárazföld, ezért csapadékban gazdag levegő áramlik a tenger felől a szárazföld felé. Télen fordított a helyzet, ezért ilyenkor a szárazföld felől fúj a szél a tenger felé, de csapadékot nem okoz. A mérsékelt monszun mindig a kontinensek keleti felén alakul ki.

b) Trópusi monszun: A passzát szél feláramlási zónája egyik félévben Északra, másik félévben Délre húzódik. Ez azt is jelenti, hogy a két pont között félévenként megfordul a szélirány, hiszen egyszer északkeleti, másszor délkeleti lesz. Az, hogy a megforduló szél mennyi csapadékot fog hozni attól függ, hogy tenger vagy szárazföld felől érkezik.

6) Helyi szelek: Ezek a nagy földi légkörzéstől függetlenül alakulnak ki, helyi hőmérsékletkülönbségek hatására. Általában rövid időtartamúak és szeszélyes időközökben alakulnak ki, de vannak közöttük rendszeresen visszatérők is. Ez utóbbiak közül néhány:

- Hegy-völgyi szél: Magashegységekben jön létre. Éjjel a hegycsúcsok hőmérséklete gyorsan csökken, ilyenkor a hideg levegő csúszik le a völgyekbe, nappal a völgyek gyorsan melegszenek, levegőjük pedig felfelé áramlik.

- tengerparti szél: kialakulása a monszunhoz hasonló, csak nem évszakonként, hanem napszakonként fordul a szél.

Csapadékképződés folyamata, csapadékfajták

2008-01-13T01:25:00.002-08:00

…Tétel Csapadékképződés folyamata, csapadékfajták

Abszolút páratartalom: azt adja meg, hogy 1 m³ levegőben hány gramm pára van. Sok esetben nem használható, mert más a következménye 20gramm víznek 20 ^oC-os levegőben és más 0 ^oC-osban.

Telített levegő: A levegő akkor telített, ha pára formájában több vizet már nem tud befogadni. Ha növelni próbálnánk a páratartalmat, akkor a többlet már cseppfolyós halmazállapotban kiválna. A meleg levegő több párát tud befogadni, tehát csak nagyobb abszolút páratartalomnál válik telítetté, mint a hideg.

Relatív páratartalom: A telített levegő relatív páratartalma 100%. A relatív páratartalom azt adja meg, hogy az adott hőmérsékletű levegő a telített állapothoz képest hány százalék vizet tartalmaz.

Pl. 1) 20 fokos levegő tartalmaz 20 gr vizet köbméterenként és ezzel telített. Ekkor abszolút páratartalma 20gr/m³, relatív páratartalma 100%.

2) 20 fokos levegő tartalmaz 10 gr/m³ vizet. Ekkor nem telített. Abszolút páratartalma 10gr/m³. Relatív páratartalom = abszolút páratartalom/telítettség esetén fennálló abszolút páratartalom vagyis

Relatív páratartalom = 10/20=0,5 Ez százalékban kifejezve 50%.ű

Csapadék keletkezése: Ha a levegő felmelegszik, akkor kitágul és csökken a sűrűsége vagyis könnyebbé válik. A könnyű meleg levegő felfelé áramlik, közben fokozatosan lehűl. Mivel emelkedés közben az abszolút páratartalma nem változik, viszont a hőmérséklet csökken, ezért fokozatosan növekszik a relatív páratartalma. Ha eléri a telítettséget és a levegő tovább hűl, akkor a vízgőz egy része a porszemekre kicsapódik, cseppfolyóssá válik, illetve jéggé. Kialakul a felhő. Ha a vízcseppek annyira megnőnek, hogy az emelkedő levegő már nem tudja őket fenntartani, akkor lehullanak és kialakul a csapadék.

Csapadék fajtái:

a) Hulló csapadékok: - eső, hó (zápor, zivatar)

- jégeső: ha az emelkedés gyors, akkor nagyméretű

jégkristályokat is fenn tud tartani. Amikor mégis kihullanak, már annyira nagyok, hogy a felszínig nincs idejük teljesen elolvadni.

- hódara: ha a fenti és lenti hideg légrétegek közé

egy meleg ékelődik, akkor a hópelyhek felszíne megolvad, majd újra megfagy.

- ónos eső: hasonlít az előzőre, csak itt teljesen

megolvad, majd túlhűl. Amikor leér a felszínre azonnal megfagy.

b) Felszíni csapadékfajták:

- harmat: ha az éjszakai erő lehűlés telítetté teszi a

felszín feletti levegőt, akkor a víz a kiálló tárgyakra pl. fűszálakra csapódik ki.

- dér: 0 fok alatti megfagyott harmat

- köd: - áramlási: lehűlt felszín fölé melegebb párás

levegő érkezik, lehűl, telítetté válik. Tulajdonképpen alacsony felhő.

- kihűlési: erősen lehűlő felszín feletti levegő

válik telítetté és csapódik ki belőle a pára.

- zúzmara: az áramló köd vízcseppjei fagypont alatt

ráfagynak azokra a tárgyakra amihez hozzáérnek.

Jellemezd Magyarország idegenforgalmi adottságait! Hogyan alakul idegenforgalmunk?

2008-01-13T01:25:00.001-08:00

X.B. Jellemezd Magyarország idegenforgalmi adottságait! Hogyan alakul idegenforgalmunk?

Idegenforgalom adottságai:

- Balaton: Közép-Európa legnagyobb tava. Vize sekély és gyorsan felmelegszik, hullámzása viszonylag csekély, ezért családi (kisgyerekes) nyaralásokhoz különösen alkalmas.

- Gyógyvizek: A Kárpát-medence nagy vastagságban folyóvízi és tengeri üledékekkel kitöltött. Maga a kéreg viszonylag vékony, ezért kis mélységben nagy mennyiségű termálvíz található, amely sok esetben gyógyító erővel is bír. Ahol kiépült rá az infrastruktúra, ott igen nagy a kereslet iránta, mert jóval olcsóbb, mint a hasonló nyugati fürdőhelyek.

- Budapest: Az egyik legszebb fekvésű főváros. Sajnos sokat ront a képen a lepusztultság, főleg a belső, legrégibb és ezért elvileg legszebb kerületekben. Ugyanakkor sok múzeuma, történelmi emléke, kulturális eseménye van.

- Vadállomány: Nagy és jó minőségű a vadállomány. Különösen drágán értékesíthetők a nagyvadak (szarvas, őz) trófeái.

- Nem kell lebecsülni az általunk sokszor kinevetett, lefitymált tájakat sem. Tény, hogy a világban rólunk kialakult sztereotip kép nem túl hízelgő (csikós, gulyás, puszta, paprika). Tudomásul kell viszont venni, hogy a külföldiek elsősorban olyan tájakat szeretnének megnézni, amik náluk nincsenek. Ahogy mi rácsodálkozunk Ausztriában a magas hegyekre, ugyanolyan érdekes nekik nálunk a végtelen puszta.

- Adottságnak számítanak az árak is. Magyarország közelebb van pl. Ausztriához vagy Németországhoz, mint Görögország, így jelentős a különbség az útiköltségben. A fejlett országokhoz képest pedig az itteni árak is alacsonyabbak még.

A hazánkba látogató külföldiek nemzetiségi megoszlása:

Legtöbben a szomszédos országokból érkeznek. Jelentős azonban köztük a bevásárlóturista, aki nem száll meg, nem vacsorázik étteremben, csak vásárol. Itt tartózkodásának időtartama néhány óra csupán. Ha az itt tartózkodás időtartamát, vagy a pénzköltés mértékét is figyelembe vesszük, akkor a németek, az osztrákok és az olaszok kerülnek előtérbe.

Az idegenforgalom alakulása:

A rendszerváltás előtt is viszonylag magas volt Magyarország idegenforgalma. A szocialista országok között engedékenynek számított, ezért akik meg akarták tapasztalni a „tábor” körülményeit, azok elsősorban ide jöttek. Itt találkoztak a két német állam miatt különválasztott rokonok is, mivel az NDK nyugatra nem, ide viszont kiengedte polgárait.

Kérdéses volt, mi lesz a váltás után. Úgy tűnik, Magyarország megtartotta pozícióit. Ha a turisták számát jelentősebben nem is tudta növelni, viszont folyamatosan emelkedik az itt elköltött pénzmennyiség. Persze ennek egyik oka, hogy az eddig fekete devizabevételeket már nem kell annyira titkolni, de így ha ezt leszámítjuk, akkor is jelentős a növekmény. Növekedett az idegenforgalomra kihegyezett szolgáltatások száma és minősége, és ez emelte az értük kérhető összeget is. Az idegenforgalomban ugyanis nemcsak az a művészet, hogy becsalogassuk a vendégeket, hanem az is, hogy a zsebéből kicsalogassuk a már behozott és az útra szánt pénzt (ne vigye haza szegény, ha már egyszer elcipelte).

Ebből a szempontból azért van még mit javítani. A beutazók számát tekintve ugyanis közvetlenül a nagy beutaztató országok mögött vagyunk (olasz, spanyol, görög, francia), az egy beutazó által elköltött összeget tekintve viszont eléggé hátul.

Belföldi idegenforgalom: Egy ország gazdaságának szempontjából fontos a belföldi idegenforgalom is. Magyarországon még mindig nagyon sok ember nem utazik anyagi okokból. A rendszerváltást követően nagy volt a félelem, hogy aki utazik, az sem marad itthon, hanem külföldön üdül. Egy darabig tényleg így is volt, az utóbbi időben viszont nem nőtt tovább a külföldi és növekedni kezdett a hazai üdülések száma.

Hogyan alakul a magyar gazdaság energiatermelése?

2008-01-13T01:24:00.000-08:00

XI.B. Hogyan alakul a magyar gazdaság energiatermelése?

Az energiahordozóknak két fő fajtája van:

1) Elsődleges: amit közvetlenül a természetben találunk: szén, kőolaj, földgáz, szél, víz és napenergia, uránérc, geotermikus energia

2) Másodlagos: amit az elsődlegesből alakítunk át. Pl. gőz, elektromos áram, koksz.

Egy másik beosztás szerint vannak megújuló és nem megújuló energiaforrások. Utóbbiak belátható időn belül elfogynak, készleteik végesek (szén, olaj, gáz urán stb.). A megújuló energiaforrások emberi léptékkel végtelenek (a nap előreláthatólag kb. 5 milliárd évig süt, tehát addig lesz napenergia, illetve az általa hajtott szél és víz is).

Bányászat: Magyarország energiahordozókban nem túl gazdag. Van ugyan a legtöbb energiahordozóból, de általában kevés, vagy a minősége nem megfelelő, így nem érdemes kitermelni. Éppen ezért energiából behozatalra szorulunk. (Legnagyobb mértékben szénhidrogénekből. A csővezetékek Oroszországból, illetve az Adriai-tengerpartról jönnek, bár ez utóbbi inkább csak biztonsági tartalék, sokat nem használtuk)

Szénbányászat: Az utóbbi évtizedben folyamatosan csökkent a kitermelés. Ennek okai:

- a magyar bányák általában mélyen vannak

- vékonyak a rétegek

- nem túl jó a minőség, kicsi az energiatartalom, magas a szennyezőanyag és hamutartalom

- veszélyes a kitermelés (sujtólég és karsztvízbetörés)

A rendszerváltást követően az állam már nem támogatta a bányákat, ezért azoknak piaci alapon kellene megélni. Többségük erre képtelen. A legjobb bányákat összevonták erőművekkel, így az erőműnek is érdeke a kitermelés fenntartása. A maradék többségét bezárták, vagy a szénkészletek kimerülése, vagy gazdaságtalan termelés miatt.

Megmaradt bányák:

- A Mecsekben Szászvár és Komló feketeszénbányái, bár itt is több bányát bezártak

- A Dunántúli-középhegységben Ajka, Oroszlány, Tatabánya és Dorog körzete (barnaszén).

- A Borsodi-medencében néhány bánya (barnaszén)

- A visontai és bükkábrányi külszíni lignitfejtés

Szénhidrogének: Az olajigények negyedét a gázigény majdnem felét tudjuk hazai forrásból fedezni. Új nagy mezők feltárására már nem lehet számítani, így a termelés fokozatosan tovább csökken majd.

Lelőhelyek:

- Tiszántúl déli részén Szeged-Algyő környéke (gáz és olaj)

- Duna-Tisza közének déli részén Kiskunhalas térsége. (gáz és olaj)

- Nagylengyel és Zalakaros körzete (olaj)

- Délnyugat-Dunántúl (gáz)

- Tiszántúl középső része (gáz).

Urán: A Mecsekben volt bánya, de bezárták. A fűtőelemeket jelenleg Oroszországtól vesszük.

Megújuló energiaforrások: Ma a felhasználás aránya igen csekély. A Tiszán Tiszalöknél és Kiskörénél van vízerőmű, de igazából jelentős növekedésre nem lehet számítani, mert egy síkvidéki folyóra nagy kapacitású erőmű nem építhető. A geotermikus energiát (hévíz) néhány helyen üvegházak és fóliák, helyenként lakóépületek fűtésére használják. A nap és szélenergia hasznosítása Magyarországon elhanyagolható.

Villamosenergia-termelés: A legtöbb energia átalakítva, áram formájában jut el a fogyasztókhoz. Ehhez erőművekre van szükség, melyeknek elhelyezésénél figyelembe kellett venni a szénmedencék helyét, a hűtővízforrást és a fogyasztópiacot.

Szenes erőműveink elsősorban a bányák mellé települtek: Pécs, Ajka, Oroszlány, Tatabánya, Dorog, Visonta, Kazincbarcika

Szénhidrogénerőműveink az olajfinomítók mellé kerültek, azok pedig oda, ahol az Oroszországból érkező olajvezeték eléri a Tiszát és a Dunát: Tiszaújváros, Százhalombatta.

Atomerőmű csak nagy vízfolyás mellé telepíthető. Itt figyelembe vettek biztonságpolitikai tényezőket is, ezért került Paksra. Ez adja az ország energiatermelésének közel felét.

A folyók felszínformálása

2008-01-13T01:23:00.002-08:00

…Tétel A folyók felszínformálása

Mitől függ a munkavégző képesség: - vízhozam

- mederesés

A hordalékot szemcseméret szerint görgetheti, ugráltathatja vagy lebegtetve szállíthatja a folyó.

A folyók szakaszjellege: attól függ, milyen a felszín. A folyók hegyvidéki szakaszain mélyítik a völgyet, ez a bevágódó szakasz. Vízszinteshez közeli területeken feltöltik a területet, ez a feltöltő szakasz. A kettő közötti mérsékelt lejtésnél a folyó kanyarogva szélesíti völgyét, ez az oldalazó szakasz.

Bevágódó szakasz: az áramló víz magával ragad hordalékszemcséket és

ennek felhasználásával mélyíti a medret. A bevágás sebessége a kőzetek keménységétől függ, és ezzel kapcsolatos a völgyszakasz keresztmetszete is. A hegyi folyók völgyei általában V alakúak. Ha a kőzet viszonylag puha, akkor a völgyoldalak gyorsan pusztulnak, és ilyenkor a V két szára szétnyílik. Ellenkező esetben a völgyoldalak meredekek lesznek, ekkor keletkeznek a szurdokok. Pl. a folyók hegyvidéki szakaszai és a Visegrádi-szoros.

Oldalazó szakasz: a csökkenő vízsebesség miatt a folyó valamelyik partjánál

hordalékot rak le. Emiatt a folyó sodorvonala (ez a folyóban a leggyorsabban mozgó vizet összekötő vonal) kilendül és a túlpartot elkezdi alámosni. A folyó kanyarogni kezd, és a kanyarok egyre nagyobbak lesznek, végül egy árvíz alkalmával átvágódik, és minden kezdődik előröl. Ilyen a Tisza magyarországi szakasza is

Feltöltő szakasz: A vízsebesség erős lecsökkenése miatt a folyó képtelen az

addig szállított hordalékkal megbirkózni, kénytelen lerakni azt a folyómederben. Kialakulnak előbb a zátonyok, majd a szigetek. A sok sziget miatt a folyó ágak sokaságára bomlik szét. Erre a szakaszra jellemző a deltatorkolatok kialakítása, mint pl. a Nílus vagy a Duna-delta.

Egy folyónál a szakaszok nem feltétlenül sorban követik egymást. A Duna eredésénél bevágódó jellegű, ez a Kisalföldön feltöltővé válik. A Visegrádi-szorosnál újra bevágódóvá válik az emelkedő hegység miatt, majd Bp. környékén újra feltöltő. Innen lefelé oldalazó, aztán Mohácsnál megint feltöltő és így tovább a torkolatig.

Folyóteraszok: A folyók szakaszjellege egy adott ponton is változhatott a földtörténet során. Ennek egyik oka a felszín emelkedése, vagy süllyedése, a másik az éghajlat szárazabbá vagy csapadékosabbá válása. Egy bevágódó szakasz mély völgyet váj, amit egy oldalazó kiszélesít. Ha ezt egy újabb bevágódás követi, az már nem biztos, hogy az egész völgyre kiterjed. A régi völgy és az új találkozásánál kialakul egy terasz. Ha a folyamat többször ismétlődik, akkor akár 5-7 teraszszint is kialakulhat egy folyóvölgyben

Bevágódó völgy Oldalazó völgy

Új bevágódás

Hogyan keletkeznek és pusztulnak a tavak

2008-01-13T01:23:00.001-08:00

… Tétel Hogyan keletkeznek és pusztulnak a tavak

Tó: Minden oldalról zárt mélyedést kitöltő állóvíz.

Tavak keletkezése: keletkezhetnek kimélyüléssel vagy elgátolással.

I. Kimélyüléssel keletkező tavak:

a) Árokban kialakult tavak: Törésvonalak között lesüllyedt árokban alakulnak ki. Hosszúak és keskenyek ezek a tavak és általában mélyek is. Közülük kerül ki a Föld legmélyebb tava, a Bajkál is (1620 m). Mo-on ilyen a Balaton és a Velencei-tó.

b) Jégtakaró által kimélyített tavak: A jégtakaró által letarolt területeken alakultak ki. Ahol puhábbak a kőzetek, ott a jég jobban mélyített, mint ahol kemények, ezért medencék alakultak ki. Ezekben a medencékben gyűlt fel a víz a jég elolvadása után. A kialakult tavak szabálytalan alakúak, gyakran tórendszereket alkotnak. Pl.: Finn-tóvidék, Kanadai-ősföld északi részének tavai.

c) Gleccserek által kimélyített tómedencék: Az előzőhöz hasonlóan a gleccserek is jobban mélyítik völgyeik azon szakaszát, ahol puhább a kőzet. Ezekben a túlmélyített szakaszokban gyűlik fel a víz a gleccser elolvadása után. Általában kis területű, nem túl mély tavak ezek.

d) Szél által kimélyített tómedencék: A szél csak a talajvíz szintjéig tud mélyíteni, akkor a ha a felszínt a szél által elhordható anyag alkotja (pl. homok). Szárazabb években a talajvízszint alacsony, ilyenkor jobban lemélyül a leendő tómeder, majd nedvesebb időszakokban megemelkedik a talajvízszint, és a felszínre kerül. Kis területű, sekély tavak jönnek létre, ráadásul száraz időjárás esetén hamar kiszáradnak. Pl.: Kiskunság szikes tavai.

II. Elgátolással keletkező tavak:

a) Jég által elgátolt tavak: A gleccserek és a jégtakaró is nagy mennyiségű törmeléket halmoz fel elolvadásának helyszínén. A törmelékből kialakuló morénák mélyedéseket zárnak közre, s ezeket önti el később víz. Pl.: Germán-Lengyel-alföld tóvidékei.

b) Szél által elgátolt tavak: Homokbuckák vehetnek közre mélyedéseket. Pl.: nyíregyházi Sós-tó.

c) Krátertavak: Kialudt, de még ép vulkáni kráterekben jöhet létre. Pl.: Szent Anna-tó Erdélyben.

d) Hegyomlások által elgátolt tavak: Kisebb patakvölgyeket elzárhat egy-egy hegyomlás. A torlasz mögött felduzzadó patakvízből alakulhat ki a tó. Pl.: Gyilkos-tó Erdélyben.

III. Egyéb

a) Morotvatavak: Természetes vagy mesterséges úton levágott folyókanyarulatokból alakul ki. Pl.: Tisza levágott kanyarulatai, Szelidi-tó a Dunánál.

b) Mesterséges tavak: víztározók, halastavak, hűtőtavak, kavicsbányatavak stb.

Tavak pusztulása: A tavakba torkolló patakok, folyók hordalékukkal előbb-utóbb feltöltik a tavakat. Ezt a folyamatot felgyorsítja a vízszennyezés, ami a vízinövények elburjánzását eredményezi. Az elpusztuló növények anyaga hozzáadódik a hordalékhoz, így a tó vízszintje gyorsabban csökken. A feltöltődésnek három szakasza van:

1) Fertő állapot: Az egész tófenéken megjelenik a növényzet, de a nyílt vízfelületek aránya még 50% felett van.

2) Mocsár: Túlsúlyba kerül a növényzet, nyílt víz már az összfelület kevesebb, mint felén látható.

3) Láp: Megszűnnek a nyílt vízfelületek.

Hogyan keletkeznek és pusztulnak a tavak

2008-01-13T01:22:00.003-08:00

… Tétel Hogyan keletkeznek és pusztulnak a tavak

Tó: Minden oldalról zárt mélyedést kitöltő állóvíz.

Tavak keletkezése: keletkezhetnek kimélyüléssel vagy elgátolással.

I. Kimélyüléssel keletkező tavak:

II. Elgátolással keletkező tavak:

b) Szél által elgátolt tavak: Homokbuckák vehetnek közre mélyedéseket. Pl.: nyíregyházi Sós-tó.

c) Krátertavak: Kialudt, de még ép vulkáni kráterekben jöhet létre. Pl.: Szent Anna-tó Erdélyben.

d) Hegyomlások által elgátolt tavak: Kisebb patakvölgyeket elzárhat egy-egy hegyomlás. A torlasz mögött felduzzadó patakvízből alakulhat ki a tó. Pl.: Gyilkos-tó Erdélyben.

III. Egyéb

a) Morotvatavak: Természetes vagy mesterséges úton levágott folyókanyarulatokból alakul ki. Pl.: Tisza levágott kanyarulatai, Szelidi-tó a Dunánál.

b) Mesterséges tavak: víztározók, halastavak, hűtőtavak, kavicsbányatavak stb.

1) Fertő állapot: Az egész tófenéken megjelenik a növényzet, de a nyílt vízfelületek aránya még 50% felett van.

2) Mocsár: Túlsúlyba kerül a növényzet, nyílt víz már az összfelület kevesebb, mint felén látható.

3) Láp: Megszűnnek a nyílt vízfelületek.

A vegyipar szerkezete, jelentősége, fejlődési lehetőségei

2008-01-13T01:22:00.001-08:00

XII.B. A vegyipar szerkezete, jelentősége, fejlődési lehetőségei

A vegyipar alapanyagai: kőolaj, földgáz, kőszén, kősó, kálisó, kén foszfortartalmú ásványok

stb.

A vegyiparnak rengeteg alágazata van, részben a felhasznált nyersanyagok (szerves vegyipar, szervetlen vegyipar), részben a késztermékek alapján (gyógyszeripar, műanyag-, festék-, növényvédőszer-gyártás). Ezeknek az alágazatoknak a telepítő tényezői is mások.

Általánosságban a vegyipar telepítésekor a következő tulajdonságokat kell figyelembe venni:

- nagy vízigény (pl. kőolajfinomítás)

- nagy nyersanyagigény (pl. kőolajfinomítás, műtrágyagyártás)

- tudományos háttér (pl. gyógyszeripar)

- szakképzett munkaerő (mindegyik ágra igaz)

- nagy tőkeigény (gyógyszeripar, műanyaggyártás, kőolajfinomítás)

A vegyipar jelentősége: Mai életünk elképzelhetetlen a vegyipar termékei nélkül. Hiányában leállna a közlekedés jelentős része (minden benzinnel vagy olajjal hajtott jármű), megbénulna az áruszállítás, leállna a többi iparág ( gépipar a műanyag alkatrészek, a hűtőfolyadékok, a textilipar a szintetikus szálak, az élelmiszeripar az adalékanyagok, természetazonos aromák, az alumíniumipar a nátronlúg hiánya miatt), megszűnne a gyógyszerellátás, eltűnnének a festékek, mosóporok, mosogatószerek stb.), töredékére csökkenne a mezőgazdaságban megtermelt élelmiszer mennyisége.

Vegyipar földrajzi elhelyezkedése:

Kőolajfinomítás: Kialakulását két tényező határozta meg, az egyik a megfelelő mennyiségű víz, a másik a nyersanyag. Ezért került az ország két olajfinomítója az Oroszországból érkező kőolajvezeték és a két legnagyobb folyó metszéspontjára Tiszaújvárosba és Százhalombattára. Mindkét helyen továbbfeldolgozás is folyik, Százhalombattán műanyagipari termékeket gyártanak a finomító termékeiből (ezen kívül festékeket, műtrágyát is), Százhalombattán a közlekedéshez a benzinen kívül szükséges anyagokat (motorolaj) állítanak elő.

Műanyaggyártás: Tiszaújvároson kívül a másik két központja Kazincbarcika (Borsodi Vegyi Művek újabb nevén BC), valamint Sajóbábony.

Gyógyszeripar: A legnagyobb tőkeigényű, különösen akkor, ha új termékeket is fejleszt, nem csak mások által kitalált gyógyszereket másol a szabadalmi védettség lejárta után. Ezen kívül fontos a tudományos háttér és a szakképzett munkaerő is, ezért a nagy gyógyszergyárak Budapesten és Debrecenben vannak (Richter, Egis, Chinoin). Ma már minden gyógyszergyárunk külföldi nagyvállalatok kezében van, amelyek elvileg elég tőkeerősek új vegyületek kifejlesztéséhez. Ezzel együtt a magyar gyógyszeripar főleg lejárt szabadalmú termékeket gyárt, amihez ugyan kevesebb tőke kell, de kisebb is a haszon rajta. Legnagyobb felvevőpiacunk Oroszország, amely nem is lenne vevő a jelenleginél drágább termékekre. Éppen ezért félő, hogy a tulajdonosok nem igazán fejleszteni akarnak itt, hanem rajtunk keresztül betörni az orosz piacra.

Kisebb üzem van Tiszavasváriban, ahol gyógynövénykészítményeket és ópiumszármazékokat készítenek.

Mosószergyártás: Legnagyobb központja Szolnok. Itt a mosószeren kívül kénsavat és műtrágyát is előállítanak.

Műtrágyagyártás: Szolnokon kívül a másik üzem Várpalotára települt (Pét). Sajnos minden magyarországi műtrágyagyár haldoklik, mert Ukrajna és Oroszország az ottani alacsonyabb olaj és gázárak miatt sokkal olcsóbban tudja a műtrágyát előállítani.

Növényvédő szerek: Balatonfűzfő és Tiszavasvári a gyártás két központja.

Gumiipar: Központjai Szeged, Nyíregyháza és Budapest. A hajdani Taurus, ma szintén külföldi kézben lévő üzemei ezek. Főleg teherautók, buszok, traktorok gumiabroncsait gyártják.

A tengerek felosztása, fizikai és kémiai tulajdonságai

2008-01-13T01:21:00.002-08:00

…Tétel A tengerek felosztása, fizikai és kémiai tulajdonságai

Felosztás: 1) óceánok: önálló medencével rendelkeznek, melyekben áramlási rendszerek alakulnak ki. Vizük sótartalma állandó. Medencéjüket kontinensek fogják közre.

Pl. Csendes-óceán, Atlanti óceán, Indiai-óceán,

2) tengerek: - peremtengerek: felszínüket tekintve az óceánok szerves részei, azokról mindössze szigetek vagy félszigetek választják le. Vizük összetétele is azonos az óceánokéval. Önálló medencéjük nincs, általában a kontinentális lemez megsüllyedt szegélye alkotja az aljzatot, nem tartozik az óceáni lemezhez.

Pl.: Északi-tenger, Japán-tenger

- beltengerek: két fő fajtájuk van az intrakontinentális és az interkontinentális. Mindkettő csak szűk szorosokon keresztül csatlakozik az óceánokhoz, ezért vizük sótartalma is eltér tőlük. Az intrakontinentális tengerek a szárazföldek belsejébe nyúlnak, önálló medencéjük, vagy áramlási rendszerük nincs. Az interkontinentális tengerek két kontinens között húzódnak, önálló medencével rendelkeznek, de ennek nincsenek önálló áramlatai. Pl.: Intrakontinentális: Balti-tenger, Adriai tenger, Interkontinentális: Földközi-tenger, Vörös-tenger.

Tengerek kémiai tulajdonságai: Többféle oldott ásványi anyagot tartalmaz vizük, elsősorban különféle sókat. A tengerek sói közül legnagyobb részaránya a konyhasónak van, ezen kívül előfordul magnézium-klorid és gipsz is. Az óceánok sótartalma állandó, 35 ezrelék körüli, és az óceán minden pontján megegyezik. A peremtengereknél ugyanez a helyzet, viszont a beltengereknél nagyon változatos lehet. A sótartalmat két tényező befolyásolja: a párolgás mértéke és a befolyó édesvízmennyiség. Ahol nagy a párolgás, de kicsi a hozzáfolyás, ott a sótartalom megnő. Ilyen állapot főleg a sivatagos területek partvidékén jellemző. Ez a helyzet pl. a Vörös-tengernél. Ahol nagy a beömlő édesvíz mennyisége, de kicsi a hozzáfolyás, ott a sótartalom lecsökken, mint a Balti-tenger esetében.

Tengerek fizikai tulajdonságai:

Hőmérséklet: A tengervizet a napfény melegíti fel, ennek következtében a felmelegedés elsősorban a legfelső vízrétegre terjed ki. A hullámzás a befogott energiát lekeveri a mélyebb rétegekbe is, de ez nem haladja meg az 50-100 m-t. Eddig a pontig nagyjából egyenletes a vízhőmérséklet csökkenése. Itt húzódik a hőmérsékleti ugróréteg, mert hirtelen jó néhány fokkal leesik a víz hőmérséklete, általában néhány fokkal 0 fok fölé. Ezt követően a tengerek fenekéig nincs jelentős változás. A tengerek az Egyenlítőtől a sarkvidékek felé csak lassan változtatják felszínhez közeli hőmérsékletüket. Legmagasabb a Perzsa-öbölben (35 fok), a legalacsonyabb a sarkvidéki tengerekben (-2 fok). A tengerek hőmérséklete nem szabályosan változik, mert a hideg és meleg tengeráramlások megváltoztatják az éghajlatok által elvileg kialakított értékeket. Ez alá a víz már nem tud hűlni, mert ezen a hőmérsékleten már jég képződik, a jég a továbbiakban pedig szigetelőrétegként viselkedik, tehát akadályozza a további lehűlést. A tengervízből kialakult jég jégtáblákat alkot, a tengeri jéghegyek szárazföldi eredetűek, vagyis édesvizet tárolnak.

A tengervíz felmelegedése lassabb folyamat, mint a szárazföldeké, aminek az oka a víz magas fajhőjében keresendő. A lassabb felmelegedés lassabb lehűlést is jelent, ezért a vízhőmérséklet sokkal kiegyensúlyozottabb, mint a levegőé.

A légkör szerkezete, csapadékképződés+felhő

2008-01-13T01:21:00.001-08:00

14/A

A légkör szerkezete, csapadékképződés+felhő

Összetétele: különböző gázok keveréke de tartalmaz cseppfolyós és szilárd részeket is.

Gázok fajtái:

Állandó gázok – nitrogén, oxigén, hélium, neon, kripton, argon

Változó gázok - széndioxid, metán, hidrogén, ózon, metán.

Állandó változó - szénmonoxid, nitrogén.dioxid, kén.dioxid.

A légkör legfontosabb alkotó részei: N₂.O₂, Ar, CO₂,

A légkör szerkezete: 1000Km magasságig hőmérsékleti tulajdonságai alapján 4 részre osztjuk:

alsó réteg: troposzféra 10-12 Km vastagságú. A légkör tömegének 80% tartalmazza. Itt játszódnak le az időjárás jelenségek.

Második réteg: sztratoszféra: 11-50 Km magasságban helyezkedik el. Hőmérséklet emelkedik, oka az ózon réteg jelenléte (az ózon réteg energiát nyel el).

Harmadik réteg: mezoszféra 50-80 Km magasságban húzódó. Hőmérséklet csökken. Itt égnek el a meteorok.

Negyedik réteg: termoszféra elnyeli az ibolyántúli sugárzást. Hőmérséklet egyre nő. (1000 C körül). Anyaga ionokból elektromostöltésü részecskékből áll, ami visszaveri a rádiósugarakat. A légkör fokozatosan ritkul majd át megy bolygóközi térbe.

Csapadékképződés: a csapadék a földön a vízháztartás egyensúlyát biztosítja. A levegő lehűlésével keletkeznek. A levegő emelkedését és felmelegedését indítja el. A levegőemelkedés közben 1 C fokot hűl le 100 méterenként, ha a harmatpont elérése után is folytatódik az emelkedés, elkezdődik a felhőképződés. Majd a tovább emelkedő levegő hőmérséklete 100 méterenként már csak 0,5 C csökken. A csapadék olyan felhőkből érkezik, amelyekben a vízcseppek mellett hízó jégkristályok is jelen vannak.

Harmatpont = a hőmérséklet eléri a 100% relatív páratartalmat.

A mezőgazdaság természeti adottságai, szerkezete, helyzete.

2008-01-13T01:20:00.004-08:00

XII.B. A mezőgazdaság természeti adottságai, szerkezete, helyzete.

Természeti adottságok:

Összességében a magyarországi mezőgazdasági adottságok átlag felettiek. Ezen belül a következő tényezők fontosak:

Domborzat: A többi európai országhoz képest a domborzati viszonyok kedvezőek a mezőgazdaság számára. Az összes területhez képest nagy az alföldek aránya, csak kevés ország van ilyen szempontból jobb helyzetben (Dánia).

Éghajlat: Hazánk a száraz és nedves kontinentális éghajlat határvidékén helyezkedik el. Emiatt a csapadékviszonyok kedvezőtlenebbek a tőlünk nyugatra fekvő országokhoz képest, gyakori az aszályos időszak. Előnyt jelent viszont a több napsütés, ami főleg a gyümölcstermesztésnél fontos. Magyarország éghajlati adottságai mellett gyakorlatilag az összes fontosabb mérsékelt övi növény termeszthető, legfeljebb helyenként és időnként öntözéssel, vagy szárazságtűrő fajták ültetésével kell a biztonságos termesztést elérni.

Talaj: Általában jó minőségű, az ország jelentős területén fekete mezőségi illetve barna erdőtalaj van. Különösen a mezőségi talaj jó termőképességű, de a barna erdőtalaj is hasonló termőerővel bír, mint a nyugat-európai talajok.

A mezőgazdaság szerkezete:

1) A földhasznosítás szerint: Az ország földterületének nagyjából fele szántó, 20%-hoz közelít az erdő és 15 % a művelés alól kivont területek aránya. A maradék 15 %-on osztozik a gyep, a szőlő, a gyümölcsösök, és a nádasok. Ha a változásokat figyeljük, akkor az tapasztalható, hogy fokozatosan csökken a gyep és a szántó aránya, vele párhuzamosan növekszik az erdő és a művelés alól kivont területek részesedése. A folyamat egyik fele örvendetes, mert a gazdaságosan nem művelhető földek egy részét erdősítik, így közelítve a kívánatos 25 %-os erdősültséghez. A művelés alól történő kivonás már nem ennyire kedvező, mert ez azt jelenti, hogy az addig művelt területeket utak, gyárak, települések foglalják el (másik oldalról ez a gazdasági fejlődést mutatja, ami azért nem annyira elkeserítő).

2) A mezőgazdaság által termelt termékek szerint:

Növénytermesztés:

a) Gabonafélék: Legfontosabb gabonanövényünk a búza. Jó termőtalajt igényel. Fő termőterületei a löszvidékek, ahol mezőségi talajok keletkeztek. Ilyen a Körös-Maros köze, a Hajdúság, a Nagykunság, a Mezőföld, és a Dunántúli-dombság keleti része, valamint a Kisalföld, ahol öntéstalajokon termesztik.

Kukoricát nagyjából ugyanazon a területen termesztenek, mert szintén érzékeny a talaj tápanyagtartalmára.

A rozs vetésterülete csökkent. Hűvösebb, csapadékosabb időjárást kíván, viszont a talajra nem annyira igényes. Ezért került azokra a homoktalajokra, ahol a búza már nem terem jól. Jellemző a Kiskunságban, a Nyírségben és a Dunántúli-dombság nyugati felében.

A rizs víz és hőigényes. Magyarországon visszaszorulóban van, mert nem tud versenyezni a Távol-Keleti országok árujával. Csak öntözhető földeken él meg, ezért került a Tisza középső szakaszára, a Hortobágy területére. Az árpának őszi és tavaszi változatát vetik. Mindkettőt felhasználják takarmányozásra, emellett a tavaszi árpa a söripar alapanyaga. Az őszi árpaigényei a búzáéhoz hasonlók, viszont nem bírja a téli kemény fagyokat, ezért a déli búzatermő vidékekre került. A tavaszi árpa nem ennyire kényes, így fő körzete a Kisalföld és az Északi-középhegység előtere.

b) Ipari növények: A cukorrépa talajra és vízre igényes, így főleg azokra a területekre vetik, ahova a búzát is. Ugyanakkor a vetésterülete foltokat alkot, mert a nagy tömeg miatt nem érdemes nagy távolságra szállítani, így mindig a cukorgyárak 50 km-es körzetében termesztik.

A napraforgó hőigényes, viszont a talajra érzéketlen, éppen ezért főleg az Alföldön termesztik.

A repce a Dunántúli-dombságban jellemző.

A szója az utóbbi időben terjed, részben kiváltva az importot. Felhasználják takarmányozásra és emberi étkezésben i nő a szerepe, magas fehérjetartalma miatt. Nagyon igényes, nagy tápanyagtartalmú, meleg, párás területeket kedveli. Fő termőhelye az ország déli része.

c) Zöldség és gyümölcstermesztés:

A burgonyatermesztés a csapadékosabb homoktájakra jellemző. Előfordul a Nyírségben, a Kiskunságban és a Dunántúl nyugati, délnyugati tájain.

Hagyma: Makó környékén.

Paradicsom: a konzervgyárak körzetében.

Fűszerpaprika: Szeged és Kalocsa vidékén.

A gyümölcstermesztés ingadozó. Leggyakoribb kártételt a tavaszi fagyok jelentik, ami gyakran tönkreteszi egy-egy gyümölcsfajta termését. Fő termőkörzetek:

Alma: Nyírség, Zala

Sárgabarack: Kiskunság, ezen belül Kecskemét környéke.

Őszibarack: Budai hegyek déli lejtői, Szeged környéke és a Mecsek déli előtere.

Bogyósok (ribizli, málna, egres): Dunakanyar, itt Szob környéke, és Győr tágabb körzete.

A többi gyümölcs elszórtan helyezkedik el, nem alkot nagyobb körzeteket.

Szőlőtermesztés: Magyarország a szőlőtermesztés északi határvidékén fekszik, ezért a szőlősterületek nagy része a hegységek déli lábánál található, ahol nagyobb a besugárzás. Ezek a történelmi borvidékek is mint pl. a tokaji, az egri, a villányi vagy a soproni. Újabb borvidék települt a Kiskunságba, de ez nem annyira minőség, inkább a mennyiség szem előtt tartásával. Itt régebben a szovjet piacra termeltek asztali borokat.

Állattenyésztés: Alapját a takarmánytermesztés adja, ami részben gabona, részben szálastakarmányok. A gabonafélék termesztéséhez kötődik a baromfi és sertéstenyésztés, a szálastakarmányokhoz a szarvasmarha ágazat. Mivel a szálastakarmányok termesztéséhez sok csapadék kell, ezért a szarvasmarhatartás az ország nyugati megyéire és északkeletre jellemző. A sertés és baromfitartás egybeesik a fő kukoricatermő területekkel. A baromfifélék között a hagyományos tyúk, kacsa, libatenyésztés mellett egyre jelentősebb a pulyka is.

A juhállomány nem túl jelentős. Tartása ma már nem elsősorban húsáért történik, fontosabb a gyapjú. Tartása főleg a szárazabb rövid füvű gyepterületeken terjedt el, ilye a Hortobágy és környéke.

A magyar mezőgazdaság helyzete: A jó adottságok ellenére rövid távon nem túl kedvező a magyar mezőgazdaság helyzete. Ennek fő oka a birtokok elaprózottsága, a tőkehiány és az agrárolló nyílása, bár éppen tavaly ez zárult kissé. A birtokok elaprózottsága a kárpótlás következménye, rengeteg ember kezébe jutott ekkor földterület, amelynek mérete nem elég a gazdaságos műveléshez. Sok olyan ember is földhöz jutott, aki városokban lakik és dolgozik, sem eszközei, sem kedve nincs a földműveléshez. A földek mérete növelhető lenne felvásárlással, de a földeket művelő embereknek ehhez nincs pénzük. Hosszú távon persze ez lesz az út, csak addigra tőkeerős külföldiek is bekapcsolódhatnak a földek felvásárlásába, vagyis akkor sem magyar gazdák kezében alakulnak ki a magánbirtokok (fű alatt a nyugati határ mellett már ma is zajlik ez a folyamat). Az agrárolló nyílása azt jelenti, hogy a mezőgazdaság által felhasznált gépek anyagok ára gyorsabban emelkedik, mint az általa megtermelt termények árai. Ez csökkenti a nyereséget, vagyis azt a pénzt, amit fejlesztésbe lehetne forgatni. Persze ez kétoldalú dolog, hiszen ha az agrárolló zárul, akkor emelkedik az élelmiszerek fogyasztói ára, ami a vásárlóknak kellemetlen hír. Mindezzel együtt az Unióba belépett magyar mezőgazdaság hosszú távon versenyképesen fog termelni a jó adottságok miatt, csak az a kérdés, hogy akkor ki lesz a tulajdonos, vagyis kinek a zsebében csapódik le a haszon.

Hogyan alakultak ki a tengeráramlások, milyen az éghajlatmódosító hatásuk

2008-01-13T01:20:00.003-08:00

…Tétel Hogyan alakultak ki a tengeráramlások, milyen az éghajlatmódosító hatásuk

Tengeráramlás: A tengevíz tartósan egyirányú mozgása.

Oka: Huzamosan egy irányba fújó szelek.

Irányt módosító tényezők: Corioli-erő, szárazföldek elhelyezkedése.

Ha csak egy Észak-déli irányú kontinens lenne, akkor az elméleti áramlási rendszer a következőképpen nézne ki:

Ék-i és Dk-i passzát mozgatná az Észak- és Dél-egyenlítői áramlást, melyeknek iránya kelet-nyugati.

Amikor beleütköznek a kontinensbe, mindegyik áramlás kettéválik, és egyik részük egyenlítői-ellenáramlásként visszaáramlik kelet felé. Másik részük a sarkok felé mozogna, beérne a nyugati szelek övébe és nyugat keleti irányban áramlana – nyugatiszél-áramlás. Amikor ismét nekiütközik a kontinensnek, újra kettéválik, egyik része visszaáramlana az egyenlítő felé, másik része a sarki szelek zónájába jutna, ahol kelet-nyugati irányba újra átszelné az óceánt – sarkiszél-áramlás. Lásd tk. 123. o. 99.ábra.

A tengeráramlások fajtái: Ha a víz távolodik az Egyenlítőtől, akkor meleg vizet szállít, ezek a meleg tengeráramlások. Ellenkező esetben, ha az Egyenlítő felé tart, akkor hideg vizet szállít, ezek a hideg tengeráramlások. A meleg és hideg szó relatív, nem ténylegesen jelent meleget vagy hideget. Csak azt jelzi, hogy az áramlás körül lévő vízhez képest meleg vagy hideg az áramlás vize. Pl. egy 4 fokos áramlás meleg, ha a körülötte lévő tengervíz csak 2 fokos.

Ismertebb tengeráramlások:

Golf áramlás és Kuro-shio áramlás: Mindkettő meleg áramlat, és az Egyenlítőtől tart észak, majd beérve a nyugati szelek övezetébe északkelet felé. Előbbi Európa, utóbbi Alaszka felé tart.

Labrador és Oja-shio áramlás: Sarkvidéki hideg áramlatok. Előbbi Észak-Amerika utóbbi Ázsia partjai előtt mozog dél felé.

Humboldt és Benguela áramlás: mindkettő a déli féltekén végigfutó nyugatiszél-áramlásból ered. Akkor szakadnak le róla, amikor Dél-Amerika illetve Afrika déli csücske északra tereli az áramlás víztömegének egy részét. Mindkettő hideg áramlás.

Éghajlatmódosító hatás: Az óceánok óriási víztömege akkor is módosítja a partvidék éghajlatát, ha nincsenek benne áramlások. A víz lassabban hűl le és lassabban melegszik fel, mint a levegő, és ez lassítja a partvidék hőmérsékletváltozását is, kiegyenlítettebbé téve azt. Télen csökkenti a lehűlést, vagyis fűti a partokat, nyáron csökkenti a felmelegedést, vagyis hűtő hatást gyakorol. A hőmérsékleten kívül a csapadékot is befolyásolja. Az elpárolgó víz legnagyobb része a partokhoz közel válik ki, ezért a kontinensek partvidékei általában csapadékosabbak, mint a belső területek.

Az áramlatok felerősíthetik a fenti hatásokat:

Meleg áramlás: Télen még jobban csökkenti a lehűlést, nyáron viszont valamivel kevésbé a felmelegedést. A meleg tengervíz jobban párolog, ezért a csapadékmennyiség is több lesz, mint áramlás nélküli óceán esetén.

Hideg áramlás: Télen kevésbé csökkenti a lehűlést, nyáron erősen gátolja a felmelegedést. Csökkenti a csapadékmennyiséget, mert kevésbé párolog. Speciális esetekben szinte teljes cspadékmentességet okoz, mint pl. Dél-Amerikában az Atacama-, vagy Dél-Afrikában a Namíb-sivatagban. Itt közvetlenül a part mellett magas hegyek húzódnak. A tengeráramlás felett lehűlt levegő megüli a tengerpartot, és mivel hidegebb, mint a szárazföld, ezért nem hajlandó felemelkedni. Emelkedés nélkül viszont nem keletkezik hulló cspadék, csak legfeljebb köd. Ezek tehát hideg, ködös sivatagok.

A magyar ércbányászat és fémfeldolgozás telephelyei, jelentősége.

2008-01-13T01:20:00.001-08:00

XIV.B. A magyar ércbányászat és fémfeldolgozás telephelyei, jelentősége.

A kohászat fő telepítő tényezői:

- a kokszolható feketeszén közelsége

- az energia

- ércek előfordulása

- szállítási útvonalak

- fogyasztópiac

Mindezek alapján Magyarországon két kohászati ág, a vas és alumíniumkohászat alakult ki.

Vas és acélkohászat: Alapanyagai a vasérc, a koksz, a mészkő, a hulladékvas, az ötvözőanyagok. Vasércet teljes egészében importból szerzünk be, főleg Ukrajnától. A koksz nagy része szintén import, kisebbik részét a dunaújvárosi kokszolómű állítja elő mecseki feketeszénből. Mészkőből és hulladékvasból önellátóak vagyunk, az ötvözőanyagok közül pedig Úrkút környékén bányásznak mangánt, a többit importáljuk. A jelentős import miatt vaskohászatunk szállítási útvonalak mellé települt. Az egyik fő központ Dunaújváros amit a Fekete-tengerről feljövő hajók látnak el alapanyaggal (kivéve mostanában, amikor a lebombázott jugoszláv hidak miatt nem járható a folyó alsó szakasza). Itt a vas és acélkohászatra lemezhengerüzem és csőgyár is települt. A másik központ a Borsodi-medence. Keletkezése idején helyi vasérc és az erdők fája jelentették a telepítés fő okát. Később az Ukrajnából érkező vasúti alapanyagszállításra támaszkodott. Központjai Miskolc (Diósgyőr), Ózd. A fémfeldolgozás is itt, valamint Salgótarjánban jelentős. Ezt az iparvidéket erősen megviselte a rendszerváltás, Ózdon a nagykohót lebontották, helyette jelenleg miniacélmű üzemel, Miskolcon is válságból válságba vánszorog a kohászat, miközben milliárdokat nyel el fenntartása. Mindez jelentős munkanélküliséggel párosul, átlagosan is meghaladja a 20 %-ot, de vannak olyan települések is, ahol a lakosság 50 %-a munkanélküli.

Alumíniumkohászat: Alapanyaga a bauxit, amit Magyarországon a Bakonyban és a Vértesben bányásznak (Fenyőfő, Halimba, Iszkaszentgyörgy, Kincsesbánya). A bányák többsége mélyművelésű, ezért viszonylag drágán termel. Több bányát azért kellett bezárni, mert a karsztvízszint alatt feküdt, így először a karsztvízszintet kellett csökkenteni, hogy bányászni lehessen. A karsztvízszint csökkenése viszont források elapadásához vezetett , így száradt ki a tapolcai tavas barlang, és csökkent a Hévízi-tó forrásainak vízhozama. Mivel a gyógyidegenforgalom nyeresége jóval nagyobb, mint a bányászaté, inkább bányát zártak be, nehogy kiapadjon a tó (jelenleg emelkedik is a vízhozam).

A bauxit feldolgozásának 3 szakasza van:
1) Timföldgyártás: alapvetően vízigényes, ezért folyók mellé települt , mint Mosonmagyaróváron és Almásfüzitőn, vagy a hegyekből kitermelt karsztvízre, mint Ajkán. A mosonmagyaróvári gyár nem elsősorban a kohóknak termel, hanem más célokra használható különleges timföldeket és egyéb vegyületeket állít elő (pl. műkorund, amiből s „smirgli” szemcséi készülnek).

2) Alumíniumkohászat: A timföldet elektromos kemencékben olvasztják meg, ezért ez az ágazat igen sok villamos energiát használ. Ezért került alumíniumkohó Várpalotára, ahol a helyi szénerőmű áramát használja fel. Ugyanakkor a kohászat éppen emiatt épült le fokozatosan, hiszen más országok a hazainál jóval olcsóbb vízenergiával tudnak kohósítani, ezért olcsóbban tudnak alumíniumot előállítani (pl. Norvégia ).

3) Alumíniumfeldolgozás: Az alumíniumot részben öntéssel, részben hengereléssel dolgozzák fel. Ilyen üzemek Budapesten és Székesfehérváron vannak, de az utóbbi időben megtelepültek Győrben is (VAW- az Opelnek, Audinak gyárt hengerfejeket és más öntött alkatrészeket).

Színesfémek: Magyarországon sem bánya sem kohó nem üzemel jelenleg. Ugyanakkor mégis jelentős készletekkel rendelkezünk, főleg rézből, Recsk környékén a Mátrában. Kitermelését akadályozza, hogy nagy mélységben helyezkedik el, ezért csak jelentős költséggel lehet felszínre hozni. Kitermelése akkor kerülhet szóba, ha a világpiaci árak tartósan megemelkednek.

A tengerek felosztása, fizikai és kémiai tulajdonságai

2008-01-13T01:19:00.004-08:00

…Tétel A tengerek felosztása, fizikai és kémiai tulajdonságai

Felosztás: 1) óceánok: önálló medencével rendelkeznek, melyekben áramlási rendszerek alakulnak ki. Vizük sótartalma állandó. Medencéjüket kontinensek fogják közre.

Pl. Csendes-óceán, Atlanti óceán, Indiai-óceán,

Pl.: Északi-tenger, Japán-tenger

Tengerek fizikai tulajdonságai:

Hogyan alakultak ki a tengeráramlások, milyen az éghajlatmódosító hatásuk

2008-01-13T01:19:00.003-08:00

…Tétel Hogyan alakultak ki a tengeráramlások, milyen az éghajlatmódosító hatásuk

Tengeráramlás: A tengevíz tartósan egyirányú mozgása.

Oka: Huzamosan egy irányba fújó szelek.

Irányt módosító tényezők: Corioli-erő, szárazföldek elhelyezkedése.

Ha csak egy Észak-déli irányú kontinens lenne, akkor az elméleti áramlási rendszer a következőképpen nézne ki:

Ék-i és Dk-i passzát mozgatná az Észak- és Dél-egyenlítői áramlást, melyeknek iránya kelet-nyugati.

Ismertebb tengeráramlások:

Labrador és Oja-shio áramlás: Sarkvidéki hideg áramlatok. Előbbi Észak-Amerika utóbbi Ázsia partjai előtt mozog dél felé.

Az áramlatok felerősíthetik a fenti hatásokat:

Jellemezd a földrajzi övezetességet

2008-01-13T01:19:00.001-08:00

…Tétel Jellemezd a földrajzi övezetességet

A földrajzi övezetesség kialakulásának alapvetően két oka van: a Föld gömb alakja és a Föld tengelyferdesége.

Gömbalak következményei: az egyenlítő környékén a napsugarak beesési szöge (délben) a 90 fokhoz, míg a sarkvidékeken a 0 fokhoz közelít. Mivel a levegő felmelegedésének legfontosabb tényezője a beesési szögek mértéke, ezért az egyenlítő vidékétől a sarkok felé haladva fokozatosan csökken a hőmérséklet.

Tengelyferdeség következményei: a tengelyferdeség miatt a merőleges delelési pont nem mindig az egyenlítőnél van, hanem vándorol a térítők között. A térítőket évente egyszer érinti, a köztük lévő területen viszont kétszer halad át. A két térítő között emiatt magas hőmérséklet alakul ki, ezért ez a forró, trópusi övezet.

A sarkkörökön belül évente legalább egy napig nem kel fel a nap illetve nem nyugszik le. A sarkpontok felé haladva ez az idő egyre hosszabbodik, ami a sarkponton már fél éves nappalt és fél éves éjszakát jelent. Ez az állapot a nappali időszakot egy kicsit melegebbé, az éjszakait hidegebbé teszi, mint ami a tengelyferdeség nélkül kialakulna. A sarkkörökön belül alakul ki a hideg éghajlati övezet.

A két övezet között átmeneti zóna található, ezt nevezzük mérsékelt övezetnek.

A fent leírt 3 övezet jelenti a szoláris (nap által meghatározott) éghajlati övezeteket.

Valós éghajlati övezetek: A napsugarak beesési szöge által kialakított éghajlati övezeteket befolyásolják egyéb tényezők is pl. óceánok hatása, domborzat stb. (részletesebben lásd: Milyen tényezők befolyásolják egy adott területen a levegő felmelegedését c. tételt)

Emiatt a való éghajlati övezetek nem esnek teljesen egybe a szoláris égh. övezetekkel, határaik nem egyenes, hanem görbe vonalakkal jellemezhető.

Földrajzi övezetesség: Az eddig felsoroltak az éghajlati övezetességet jelentik, az éghajlat viszont alapvetően befolyásolja a talaj tulajdonságait, az állat és növényvilágot, vízjárást, de még a felszínformálást is. Ezért vezették be a földrajzi övezetesség fogalmát, ami nemcsak az éghajlati elemeket foglalja magába, hanem az előzőekben felsorolt többi tulajdonságot is. Elnevezésük megegyezik az éghajlati övezetekével, vagyis hideg, forró és mérsékelt övezet. Minden övezet további részterületekre bontható ugyanezen jellemzők alapján, ezeket nevezzük földrajzi öveknek (ha körbefutnak a Földön), vagy vidékeknek (ha nem).

Jellemezd az USA északi iparvidékének gazdaságát (Észak-Atlanti partvidék, Nagy-tavak vidéke, Közép-Nyugat)!

2008-01-13T01:18:00.003-08:00

XV.B. Jellemezd az USA északi iparvidékének gazdaságát (Észak-Atlanti partvidék, Nagy-tavak vidéke, Közép-Nyugat)!

I) Természeti adottságok: Ez a terület magában foglalja a keleti partvidéket, a z Appalache-röghegységét, valamint a Mississippi-alföld északi részét. A terület éghajlata kontinentális, amely befelé haladva egyre szárazabb, észak felé pedig egyre hidegebb. A hőmérséklet amúgy is alacsonyabb az ezen a szélességi körön megszokottnál, mert a keletei partot a Labrador-áramlás hideg vize hűti. Természetesen ez beljebb már nem érvényesül, itt viszont a kontinentalitás fokozódása teszi hidegebbé a teleket és melegebbé a nyarakat. Legnagyobb folyója a Mississippi, amelyet csatornák kötnek össze a Missourin keresztül a Nagy-tavakkal és a Szent-Lőrinc folyóval. Ez lehetővé teszi a Mexikói-öböl és a Nagy-tavak közötti belvízi hajózást. A természetes növényzet a partvidéken és az Appalache-ben lombhullató erdő, beljebb kiterjedt füves területek az ún. prérik vannak.

II) Gazdasági élet:

Ez a terület hagyományosan az amerikai gazdasági élet központja. Kiépülését a bevándorlások eredményezték, hiszen itt szálltak partra az európai telepesek. Az utóbbi időben jelentősége valamelyest csökkent az újonnan iparosodó Déli- és Nyugati-körzet miatt.

A területnek 3 fő része van:

1) Észak-Atlanti partvidék: Itt léptek partra az első telepesek és hozták létre városaikat, melyek mára annyira megnövekedtek, hogy sok helyen egybeérnek. Egy óriásváros alakult ki a parton 40-50 millió lakossal (New York, Boston, Philadelphia, Washington). A nagy lakosság és a magas szintű képzés miatt olyan iparágak telepedtek meg, amelyek sok szakképzett munkaerőt igényelnek: ilyen pl. a műszergyártás, az elektronika, a precíziós gépgyártás. Az ehhez szükséges alapanyagokat a kikötőkön keresztül hozzák be, a helyi alapanyagtermelés nem túl jelentős. Ugyanakkor a kezdetben olcsó munkaerőt foglalkoztató iparágak elsorvadtak, ilyen pl. a textilipar. Mivel itt alakultak ki az első ipari üzemek, ezért az első bankok, biztosítótársaságok is ide települtek, ezért itt jött létre az ország kereskedelmi és szolgáltatási központja (New York –Manhattan). A városok területfoglalása miatt elsorvadt a mezőgazdaság is, ami maradt az főleg a lakosság friss élelmiszerekkel történő ellátását szolgálja (zöldség, tej).

2) Nagy-tavak vidéke: Ez a hagyományos iparágak területe, vagyis a kohászaté és a gépiparé. Kialakulását elsősorban a helyi ásványkincsek tették lehetővé, ugyanakkor a kitermelés helyének változása miatt a központok a körzeten belül változtak. Kezdetben az Appalache-hg. Szenére települt az ipar Pittsburgbe és környékére. A Felső-tó melletti vasérctelepek felfedezésekor a súlypont eltolódott a Nagy-tavak partján kialakuló városokba (Detroit, Chicago, Cleveland). A vasérctelepek kimerülésével szintén vándorolniuk kellett volna, de a behozatal a Szent- Lőrinc folyón és a Nagy-tavakon keresztül megoldható. A városok közül a legfontosabb Detroit, itt található a három amerikai autógyár központja (GM, Ford, Chrysler). A körzet mezőgazdasága főleg tejtermeléssel és az ehhez kapcsolódó takarmánytermesztéssel foglalkozik.

3) Közép-Nyugat: Tipikus mezőgazdasági körzet, a ráépülő malom- és húsiparral (központjai: Kansas City, Minneapolis, St. Louis). A körzetben elsősorban nagy területeket elfoglaló szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak, főleg búzával, kukoricával és szójával. Ezeket takarmányként felhasználva jelentős a sertés és vágómarhatenyésztés.

Ismertesd a FÁK országainak mezőgazdaságát!

2008-01-13T01:18:00.001-08:00

XVI.B. Ismertesd a FÁK országainak mezőgazdaságát!

1) A FÁK (Független Államok Közössége, tagjai: Oroszország, Belorusszia, Ukrajna, Kazahsztán, Grúzia, Azerbajdzsán, Örményország, Tadzsikisztán, Kirgízia, Üzbegisztán) mezőgazdasága a terület kis részét tartja csak művelés alatt. Ennek okai:

- Szibéria legnagyobb része és az európai oldal északi fele tundra, vagy tajga éghajlatú. Itt rövid a nyár és alacsony a hőmérséklet a növénytermesztéshez és az állattenyésztés zöméhez is.

- Nagy területet foglalnak el sivatagok és félsivatagok a Kaszpi-tenger körül.

- A Kelet-európai síkság egy részét mocsaras területek alkotják.

Ezeket a területeket próbálták ugyan a termelésbe bevonni (hideg és szárazságtűrő fajták kinemesítésével, öntözéssel, lecsapolással), de ezek a módszerek jelentősen megemelik a termelési költségeket. Igazából a jól művelhető területeknek is bőven el kellene látni a lakosságot élelmiszerekkel, ha a termelékenység nagyobb lenne. Az alacsony termésátlagok okai:

- az államosított földeken a gazdák nem érdekeltek a termelés színvonalának javításában

- a mezőgazdaság kevésbé gépesítettek, és a meglévő gépek technikai színvonala is alacsony (nagy szemveszteség, rosszul szabályozható műtrágya, növényvédőszer kiszórás, öntözővíz rossz hasznosulása, nagy energiafelhasználás, gyors kopás stb.)

- tárolási, feldolgozási hiányosságok (pl. raktárak veszteségei)

Mindezek miatt a FÁK tagállamainak többsége különböző mértékű behozatalra szorul az alapvető mezőgazdasági termékekből, mint pl. búza, kukorica, sertés és szarvasmarha.

2) A FÁK mezőgazdasági övezetei: A nagy észak-déli kiterjedés miatt a mezőgazdaság övezetekre osztható. Az övezetek követik az éghajlatokat.

a) tundra: szinte lakatlan terület, csak kis őshonos csoportok lakják, akik elsősorban rénszarvastenyésztésből élnek.

b) tajga: ez a fenyőerdők öve, így jelentősebb mezőgazdaságról nem lehet szó, csak a városok körüli irtásterületeken, de itt is elhanyagolható mértékben. Régebben prémesállatvadászattal (nyuszt, nyest, hermelin stb.) foglalkoztak, mára ez inkább tenyésztéssé alakult át.

c) Vegyes és lombhullató erdők: ezeket szinte teljesen kiirtották. Mivel ez a terület viszonylag hűvös és csapadékos éghajlatú, ezért főleg takarmánynövények termesztésével és tejelő szarvasmarhatartással foglalkoznak.

d) Sztyeppövezet: itt a legjobbak a feltételek. A magyarországihoz hasonló mezőgazdasági termékeket lehet előállítani: búzát, kukoricát, napraforgót, cukorrépát, sertést, szarvasmarhát stb. Az övezet keleti felén a csökkenő csapadék és a hidegebb telek miatt már csak tavaszi búzát és árpát lehet termeszteni, alacsonyabb termésátlagokkal.

e) Mérsékelt övi sivatagok és félsivatagok: fő növény a gyapot és a rizs, de csak öntözéssel termeszthetők.

f) Mediterrán területek (Kaukázustól délre): gyümölcsfélék, szőlő, teatermesztés.

g) Halászat: Mivel a FÁK-at szinte mindenfelől tengerek veszik körül, a lakosság élelmezésében igen fontos a hal.

Hegyvidéki éghajlat övezetei

2008-01-13T01:17:00.000-08:00

…Tétel Ismertesd a hegyvidéki éghajlat övezeteit!

A hegységekben az övezetek a hőmérséklet és a csapadék szerint alakulnak ki. Felfelé haladva a csapadék átlagosan fél fokkal csökken, a csapadék mennyisége pedig nő. Ezzel párhuzamosan változik a talaj és a növényzet is. Teljes övezetesség csak az Egyenlítő környéki területek 5000 m-nél magasabb hegyvidékein alakulhatott ki (pl. Afrikában a Kilimandzsárón, vagy Dél-Amerikában az Andok egyes részein). Minél inkább közeledünk a sarkok felé annál inkább csak az övezetek felső tagjai jelennek meg, az alsók hiányozni fognak. Az Egyenlítő környéki alacsonyabb hegységeknél viszont a felső zónák hiányoznak, mivel nem érik el azt az alacsony hőmérsékleti övezetet, ahol havasi gyepek, sziklahavasok, vagy örök hó alakulhatna ki.

Teljes övezetesség az Egyenlítőnél (alulról felfelé):

a) örökzöld trópusi esőerdő

b) örökzöld hegyvidéki erdő

c) vegyes erdő

d) tűlevelű erdő

e) törpefenyvesek

f) havasi rétek

g) kopár sziklák, sziklahavasok

h) örök hó

A zónák között három határterületet lehet elkülöníteni:

Erdőhatár: a zárt erdők felső határa

Fahatár: a szórványosan álló fák határa

Hóhatár: Az örök hó határa. Efelett növényzet és talaj kialakulására nincs mód.